Új időszámítás kezdődött a gyógyszertárak életében

Május 6-án lépett életbe az a rendelet, amely szerint a fiókgyógyszertárakban nem kötelező a gyógyszerész fizikai jelenléte, a munkát távfelügyeletben is elláthatja, helyette a szakasszisztens vezeti a fiókpatikát.

Május 6-tól kezdődően változások léptek életbe a gyógyszertárak működésében. A Magyar Közlönyben február 6-án közzétett rendelet értelmében a fiókgyógyszertárakban a gyógyszerész személyes jelenlétét nem kell folyamatosan biztosítani, helyette távfelügyeleti rendszer működhet, és a gyógyszertárakat szakasszisztensek vezethetik. A gyógyszerésznek azonban hír- vagy távközlési eszköz útján 15 percen belül elérhetőnek kell lennie. A változásokat sokan ellenzik, míg mások támogatják. Az Index már tavaly nyáron foglalkozott a témával, amikor még csak rendelettervezet volt szóban. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a rendelet aláírása rossz helyzetértékelésre adott megalapozatlan válasz volt. A kamara elnöke furcsállja, hogy a rendeletet Pintér Sándor belügyminiszter írta alá, annak ellenére, hogy számos szakmai szervezet és gyógyszerész tiltakozott ellene.

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) viszont üdvözli a változást, mivel szerintük a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítését célozza. A HGYSZ szerint a rendelet segíthet a vidéki kispatikák megmentésében, és már az év első hónapjaiban pozitív változást észleltek: a fiókgyógyszertárak száma emelkedni kezdett. Hankó Zoltán szerint a HGYSZ támogatása logikus, mivel a nagy gyógyszerláncok tulajdonosait tömörítik, akik elsősorban vállalati eredményességi szempontokat figyelembe véve közelítik meg a kérdéskört.

A gyógyszerész-vállalkozók és a kamara elnöke szerint a 15 perces várakozási idő kivitelezhetetlen, és a betegellátás minősége romolhat emiatt. A rendelet a szakasszisztensek szintlépését is eredményezheti, ami bérfeszültséget okozhat a szakasszisztensek és a gyógyszerészek között. A kamara elnöke szerint a szakasszisztensek képzésén és jogkörein is javítani kell, mivel ezek nem állnak összhangban a rendelet által rájuk ruházott feladatokkal.

A rendelet kapcsán felmerülő kérdések között szerepel, hogy a nem várt kellemetlenségek, például rossz gyógyszerkiadás esetén ki viseli a felelősséget. Hankó Zoltán szerint a tényleges felelősséget a patikatulajdonos gyógyszerész viseli, de a szakasszisztens sem mentesülhet a személyes felelősség alól. A kamara elnöke szerint a döntés hibás helyzetértékelésre támaszkodik, és a feladat az, hogy a lehető legkisebb károkozással kezeljék a helyzetet.