A magyar gazdaság aggasztó jelei

Március hónapban a magyar gazdaságban az export és az import is jelentős visszaesést szenvedett, ami arra utal, hogy a külső piacok gyengülése mellett a belső kereslet sem mutat erősödést. Ezzel egyidejűleg a külkereskedelmi többlet továbbra is magas szinten marad.

Márciusban az export értéke euróban számolva 15%-kal csökkent, ami a Covid-válság óta a legrosszabb hónapi teljesítményt jelenti, amikor a kereskedelmet komoly lezárások akadályozták. A háromhavi átlagadatok is 8%-os visszaesést jeleznek, ami szintén 2020 óta a legalacsonyabb érték. Az export csökkenésének oka lehet az európai gazdaságok lanyhuló teljesítménye, ami miatt külpiacainkon a kereslet gyengébb lehet.

Az import esetében még drasztikusabb, 20%-os csökkenést regisztráltak márciusban, a háromhavi átlag pedig 15%-os zsugorodást mutat. Az elmúlt hónapokban már tapasztaltunk hasonló mértékű behozatali visszaesést, ami a fogyasztás további gyengeségére utal. Úgy tűnik, hogy a fogyasztói kereslet növekedésére még várni kell, annak ellenére, hogy a bérek növekedése dinamikus, és az infláció kezelhető szinten van.

A márciusi jelentés pozitívuma a külkereskedelmi többlet, amely 1,5 milliárd eurót tett ki, ez 510 millió eurós javulást jelent az előző év azonos időszakához képest. A jelentős többlet oka részben az energiaárak jelentős csökkenése, ami az egyensúly helyreállásának kulcsfontosságú eleme volt, valamint az, hogy az import nagyobb mértékben esett vissza az exportnál. Ennek eredményeképpen a 12 havi gördülő többlet közel 12 milliárd euróra rúg, ami rekordmagasnak számít.

Magyarország a kivitel 77, a behozatal 72 százalékát az EU tagállamaival (EU27_2020) bonyolította le. A külkereskedelmi termékforgalom márciusi részletes adatait május 31-én közli második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).