A Budapesti Műszaki Egyetem finanszírozási válságban
A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vezetése szerint a forráshiány olyan mértékű, hogy az egyetem alapvető működése is veszélybe került. A rektor és a karok dékánjai egyszeri költségvetési támogatást kértek a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól a 2024-es évre.
A BME finanszírozási problémái annyira súlyosak, hogy a rektor és nyolc kar dékánja egyszeri költségvetési támogatást kért a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy biztosítani tudják az egyetem alapvető működését 2024-re. A kérelem hátterében az áll, hogy a felsőoktatási dolgozók béremelési követeléseit az egyetemeknek belső források átcsoportosításával kellene megoldaniuk, mivel az állam nem biztosít erre többletforrást.
A 444 által ismertetett információk szerint a BME rektora, Czigány Tibor nem pályázik újra a posztjára. Az április 29-ei szenátusi ülésen elhangzott, hogy a BME 12 szakterületen szerepel a világ legjobbjai között a QS nemzetközi felsőoktatási rangsor szerint, ami a hazai egyetemek közül csak az ELTE-t előzi meg. Czigány Tibor a szenátusi ülésen kifejtette, hogy az elmúlt három évében nem lehetett kiszámíthatóságról beszélni, és a felsőoktatási törvény 19-szer változott, a 20. változás pedig már a láthatáron van.
A rektor és a dékánok által aláírt levélben, amelyet Csák János kulturális és innovációs miniszternek küldtek, arról tájékoztatták a fenntartót, hogy az egyetem 2024. évi feladatellátásának finanszírozása veszélyben van. A levél szerint az egyetem működtetésére rendelkezésre álló források reálértéke folyamatosan csökkent, és a magas inflációs környezetben már a legszükségesebb kiadásokra sem nyújtanak fedezetet.
A levélben kiemelték, hogy a 2024-re előirányzott összeg reálértéken mintegy 40 százaléka annak, amit a fenntartó 20 évvel ezelőtt biztosított, és ez az összeg nem teszi lehetővé az oktatás és az egyetemi működés fenntartását a jelenlegi rendkívül alacsony bérek mellett sem. A BME 2024-es költségvetésének tervezése során kiderült, hogy a hiány mértéke olyan nagy, hogy többletfinanszírozás nélkül csoportos létszámleépítésre lenne szükség.
A levél írói szerint a létszámleépítés nem csak nagy elégedetlenséget váltana ki, hanem a BME oktatói és kutatói állományának visszafordíthatatlan károsodását eredményezné, amelyből a kilábalás évtizedeket venne igénybe. Ezért kérik a minisztériumtól az egyszeri költségvetési támogatást, hogy az egyetem pénzügyi egyensúlyba kerüljön 2024-re.
Czigány Tibor elmondása szerint a levélre választ nem kaptak, de április 17-én Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár egyeztetésre hívta az állami egyetemek rektorait a bérekről. Amikor a rektor felvetette a BME pénzügyi helyzetét, Hankó azzal zárta le a témát, hogy ez nem tárgya a megbeszélésnek. Hankó Balázs a doktoranduszi ösztöndíjak emelését és az inflációkövetést is elutasította, mondván, hogy jogszabályilag ez lehetetlen. A szakszervezeti dolgozók további tárgyalásokat fognak folytatni az államtitkárral, miután beszélt az egyetemek kancelláraival a belső források átcsoportosításáról. Az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói állítólag háromszor mentek el Hankó Balázshoz a minisztériumba tárgyalni a bérekről, de csak a harmadik tárgyalásra sikerült közelíteni az álláspontokat.
Czigány szerint a modellváltott egyetemekkel szembeni diszkrimináció, hogy a BME hallgatóit és kutatóit jelentősen kevesebb forrásból kell képezniük. A rektor hangsúlyozta, hogy a Műegyetemnek nemzeti egyetemnek kell maradnia, és kiemelte az egyetem társadalmi szerepvállalását különböző válsághelyzetekben. Az ülésen a rektor így fogalmazott az egyetem jövőjével kapcsolatban: "Abban bizakodom, hogy az elmúlt 3 éves küzdelem eredményeként utódom megkapja azt a lehetőséget, azt az esélyt, hogy a Műegyetem egy olyan formában működhessen tovább, amely több pénzzel is jár, ugyanakkor nem veszíti el az autonómiáját és az európai értékrendjét".
