A nyugati szankciók érzékenyen érintik Oroszország gáziparát

Az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók ellenére az ország gazdasága ellenállóbbnak bizonyult, mint várták, azonban a gázipar területén komoly kihívásokkal néznek szembe, különösen az északi régiókban. A Bloomberg elemzése szerint az északi-tengeri területek kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel a klímaváltozás következtében megnyíló lehetőségek révén jelentős ásványkincsek és jobb hajózási feltételek váltak elérhetővé.

Az oroszok nagyszabású terveket szőttek a térségben, különösen a Kara-tengeren felfedezett jelentős gázmezők kapcsán. Vlagyimir Putyin célja az volt, hogy 2030-ra évente 100 millió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) exportáljanak, amelyből évi mintegy 35 milliárd dollár nyereséget reméltek. Azonban az ukrajnai konfliktus és a szankciók következtében az Arctic LNG 2 projekt, amely 25 milliárd dolláros befektetést jelentett, és amellyel megháromszorozták volna az orosz LNG-kapacitásokat, akadályokba ütközött.

A projektet nehezíti, hogy kulcsfontosságú eszközök hiányoznak, és a korábban megrendelt hajók sem érkeznek meg, továbbá új vevők sem mutatnak érdeklődést az orosz földgáz iránt. Az LNG szállítása magas szintű technológiát igényel, amelynek beszerzése szintén problémát jelenthet.

Az Arctic LNG 2 fejlesztésének legnagyobb akadálya a tartályhajók hiánya, amely az orosz stratégia gyenge pontját jelenti. Thane Gustafson, a Georgetown Egyetem professzora szerint az amerikai stratégia tudatosan az LNG-kapacitások fékezésére irányul. A projektben részesedő japán, francia és kínai cégek miatt azonban a szankcióknak hátulütői is vannak. Az orosz kormány már felismerte a problémákat és kezdte átformálni a jövőre vonatkozó terveket, amelyek 2027-ig csak óvatos növekedést mutatnak. Az oroszok rendelkeznek néhány LNG szállításra alkalmas tartályhajóval, és megpróbálhatják saját gyártásban előállítani azokat, de ez is évekig tarthat.

Ezen kívül Oroszország folyamatosan arra törekszik, hogy külföldieket toborozzon Ukrajna elleni háborújához. A BBC vizsgálata szerint kiszivárgott dokumentumok alapján Oroszország kubai állampolgárokat toboroz az orosz fegyveres erőkbe, egy havi körülbelül 2000 dolláros fizetés ígéretével és orosz útlevéllel próbálják meg becsábítani a karibi ország lakóit. A jelentés azt állítja, hogy már több száz kubai csatlakozott az orosz hadsereghez a 2022 februárjában kezdődött teljes körű invázió óta. A toborzási célpontok között szerepelnek Nepál, Kuba, Üzbegisztán, Örményország, Kazahsztán és Szomália mellett további közép-ázsiai és afrikai országok állampolgárai. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy januárban kiadott rendelettel lehetővé tette az orosz fegyveres erőkhöz csatlakozó külföldiek számára az orosz állampolgárság megszerzését. Havanna és Moszkva régóta szoros kapcsolatot ápol egymással, amely még a hidegháború időszakából fakad. Megállapodásaik között szerepel a vízummentes utazás lehetősége és közvetlen járatok üzemelnek Havanna és Moszkva között, amelyek tovább könnyítik a kubaiak toborzását az orosz alakulatok soraiba.