Görög falvak elnéptelenedése: a gyermekvállalási válság tükrében

Minden európai országban csökken a születési ráta, de Görögországban különösen alacsony az éves születésszám, ami a kétezres évek gazdasági válságáig nyúlik vissza. A kormányzati ösztönzők ellenére a gyermekvállalási kedv továbbra is alacsony, és a falvak egyre inkább elnéptelenednek, bizonyos helyeken már egy gyereket sem lehet látni az utcán.

A görög hadsereg őrmestere, Hrísztosz Janakídisz és felesége a gazdasági válság idején terveztek második gyermeket, de a megszorítások miatt feladták a családbővítés reményét. Janakídisznek már van egy fia, Nikólaosz, akinek a felnevelése is jelentős költségekkel jár, hiszen a régióban olyan kevés a gyerek, hogy a focizáshoz is messzire kell utazniuk. Janakídisz szerint a család fenntartása hőstett, a második gyermek vállalása pedig még több pénzt igényelne a háztartásban.

Görögország termékenységi rátája az egyik legalacsonyabb Európában, és egyes falvakban évek óta nem született gyermek. Az adósságválság miatt évekig tartó megszorítások és a kivándorlás, valamint a fiatalok megváltozott hozzáállása vezetett a jelenlegi helyzethez. Közel félmillió ember hagyta el az országot 2010 és 2015 között, amikor a munkanélküliség rekordokat döntött.

Az Eurostat előrejelzései szerint Görögország lakossága a következő három évtizedben harmadával csökkenhet, ha nem fordul meg a születésszám. 2050-re a lakosság 36 százaléka lehet 65 év feletti, míg 1970-ben ez az arány mindössze 7 százalék volt. A társadalom elöregedése súlyos következményekkel járhat a munkaerőpiacra és a társadalombiztosítási rendszerre.

A görög kormányok, hasonlóan a magyar kormányhoz, pénzzel próbálták ösztönözni a gyermekvállalást. 2020-ban például kétezer eurós egyszeri támogatást ígértek minden születendő gyermek után, adókedvezményt vezettek be a babaholmikra, és kiterjesztették a magánszektorban nyújtott anyasági támogatást. Azonban a legfrissebb adatok szerint 92 éve nem született olyan kevés gyerek Görögországban, mint 2022-ben, és az előzetes adatok szerint 2023-ban tovább csökken a születésszám.

A jelenlegi kormány új intézkedéseket tervez a születésszám növelésére, amelyek között szerepelnek a családoknak nyújtott pénzbeli juttatások, megfizethető lakhatás a fiatalok számára, pénzügyi ösztönzők a támogatott megtermékenyítésre, valamint a bevándorlók bevonása a munkaerőpiacra.

Orménio falu, ahol a Janakídisz család él, jól példázza a gyermektelenségi problémát. A falu lakossága 2011 és 2021 között 16 százalékkal csökkent, és a 300 lakó kétharmada 70 év feletti. A falu vezetője szerint a közösségi események, mint az esküvők és keresztelők helyett, manapság csak temetéseken gyűlnek össze az emberek.

Nikólaosz Janakídisz az egyetlen 13 éves a faluban, és tervei szerint, ha betölti a 18. életévét, elhagyja a falut. A faluban a bevándorlási politika szigorítása miatt nem látni migráns gyerekeket sem, pedig egyes szakértők szerint Görögország kihasználhatná a bevándorlók népszerűségét a népesség növelésére.

Az Oresztiáda városában található cukorgyár bezárása is jelentős csapást mért a helyi gazdaságra, és a környező falvakból érkező gyerekek száma is csökken. Az általános iskola első osztálya 2023-ban mindössze négy gyerekkel indult, és jövőre egyetlen elsős sem lesz.

Nektaría Mouropoulu, az elsősök osztályfőnöke szerint a politikusok aprópénzzel próbálják serkenteni a gyermekvállalási kedvet, de ez nem oldja meg a problémát. A fiatal nő szerint a családalapítás komoly anyagi megfontolásokat igényel, és a kormányzati támogatások nem elegendőek.