A plázák újra népszerűek – Emelkednek a bérleti díjak?
Több mint egy év csökkenés után idén januárban 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Az MNB legújabb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése alapján vizsgáltuk, hogy ez milyen hatással volt a kiskereskedelmi egységek kihasználatlansági rátáira és bérleti díjaira.
A KSH adatait is felhasználó jelentés szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, megszakítva ezzel a tizenhárom hónapja tartó csökkenő tendenciát. A nemzetgazdasági reál átlagkereset 2023 decemberében 10,3 százalékkal nőtt éves alapon, és a lakossági bizalmi indikátor is javulást mutatott 2024 elején. Az üzemanyagforgalom nélküli kiskereskedelem azonban 0,2 százalékkal csökkent 2024 januárjában, ami már 2022 júliusa óta tartó mérséklődést jelent a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
Gyógyszerre többet, ruhára és bútorra kevesebbet költöttünk
Az év első hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott havi bázison. Az élelmiszer-kiskereskedelem enyhén, 0,2 százalékkal emelkedett éves alapon, míg a gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer üzletek forgalma 8,0 százalékkal, a csomagküldő üzleteké 4,3 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a könyv, számítástechnika, az iparcikk jellegű vegyes, a textil, ruházat, lábbeli és a bútor, műszakicikk, vasáru üzlettípusokban csökkenést tapasztaltak.
Az online csatornák aránya a kiskereskedelmi forgalmon belül a 2020-as 10,1 százalékról 2021-ben 11,4 százalékra emelkedett, majd 2022-ben 10,3 százalékra, 2023-ban pedig 9,8 százalékra csökkent.
Hogy alakultak a bérleti díjak?
A budapesti másodlagos bevásárlóközpontokban a bérleti díjak visszaálltak a 2019-es szintre, és a regionális városok plázáiban is enyhe emelkedést figyeltek meg. A 100–150 négyzetméteres kiskereskedelmi üzlethelyiségek tipikus kínálati bérleti díjsávjainak középértékei 2023 végére emelkedtek vagy stagnáltak a 2022. év végi szintekhez képest. A budapesti elsődleges bevásárlóközpontok és bevásárlóutcák bérleti díjai nem változtak, míg a budapesti másodlagos bevásárlóközpontoké emelkedett.
A másodlagos bevásárlóközpontok bérleti díjsávja a koronavírus-járvány idején csökkent, de most visszatért a 2019-es, 30-50 euró/négyzetméter/hó közötti szintre. A regionális városok bevásárlóközpontjaiban a bérleti díj teteje 35-ről 40 euró/négyzetméter/hó szintre emelkedett.
A regionális városok bevásárlóközpontjaiban a kihasználatlansági ráta 2022. év végi 5,5 százalékról 9 százalékra nőtt, míg a budapesti elsődleges bevásárlóközpontok esetén az átlagos kihasználatlansági ráta egy-másfél százalékponttal emelkedett, elérve a 6,5 százalék körüli szintet.
