Mesterséges benzint gyártanak Szegeden napelemes energiával

Szegeden megkezdődött az e-üzemanyag gyártása a Szegedi Tudományegyetem Energetikai Innovációs Tesztállomásán, ahol hidrogénből és szén-dioxidból állítanak elő mesterséges benzint.

A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában felállított tesztüzemben konténerekben helyezték el a berendezéseket. Janáky Csaba, az egyetem Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpontjának vezetője a Telex kérdésére válaszolva ismertette a folyamatot, amely során a telep napelemei biztosítják a szükséges energiát. A napelemes kiserőmű 50 kW összteljesítményű, és a dönthető, forgatható napelemek 60 százalékkal több energiát termelnek, mint a hagyományos rögzített panelek.

A vízből elektromos energia segítségével nyerik ki a hidrogént, amit aztán szén-dioxiddal vagy abból előállított szén-monoxiddal elegyítenek. A reaktornak nevezett egységekben, katalizátorok segítségével, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történik az átalakítási folyamat, amelynek eredményeként folyékony e-üzemanyagot, azaz e-fuelt kapnak.

A kutatók a berendezések működését és az előállított üzemanyagot további tesztvizsgálatokkal elemzik. Az Audi Hungária autógyár is vizsgálja az e-üzemanyagot, hozzákeverik a hagyományos üzemanyagokhoz, és tesztelik, hogy a kevert üzemanyag hogyan hat a motorok működésére.

Janáky Csaba szerint az e-üzemanyag előállítása jelenleg még drágább, mint a kőolajból történő előállítás, de hosszú távon gazdaságosabb lehet. A tesztüzemben öt reaktor dolgozik, mindegyik napi öt liter üzemanyag előállítására képes.

Az e-üzemanyag előállításának eljárása már ismert, de a berendezések összekapcsolása és működtetése az SZTE kutatásain alapul. Az ipari méretű gyártáshoz közelebb lépve, a szén-dioxidot jelenleg ipari használatra alkalmazott tartályokban szállítják a tesztüzembe. Hosszú távon lehetséges, hogy az e-üzemanyag-készítő üzemek olyan gyárakban jöhetnek létre, ahol nagy a szén-dioxid-kibocsátás.

Az e-üzemanyag előállítása összhangban van az Európai Unió hosszabb távú előírásaival, amelyek szerint 2035 után csak szintetikus üzemanyaggal működő belső égésű motorokat lehet forgalomba hozni, és hasonló előírások várhatók a repülőgép-üzemanyagoknál is. Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátást a jelenlegi 55 százalékára csökkentsék.

Az Energetikai Innovációs Tesztállomást az idei év elején avatták fel, és az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet közelében helyezkedik el. A tesztállomás többféle forrásból, köztük a Neumann János Programból kapott 3,7 milliárd forint állami és EU-s kutatás-fejlesztési támogatást.

A tesztállomás a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium, az Audi közös szintetikus üzemanyagok előállítását szolgáló projektje, valamint a Bükkábrányi Energiaparkkal közös hidrogén-előállítási projekt eredményeként jött létre. A kutatásokban több egyetem és kutatóintézet is részt vett.

A szalagátvágáson Lantos Csaba energiaügyi miniszter is jelen volt, és a Mol Csoport képviselője, Horváth Ádám, együttműködési megállapodást írt alá a szegedi egyetem képviselőivel a mesterségesen készülő, szintetikus kerozin előállítási lehetőségeinek vizsgálatára.