Az új lakások piacának helyzete
Az idei év első negyedévében a statisztikai adatok szerint 23 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában, és a lakásépítési kedv is 9 százalékkal csökkent.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője szerint a piac tavaly befagyott, és idén is csak lassan kezd helyreállni. A kereslet fokozatosan növekszik, de a beruházók számára még mindig nem elég erős ahhoz, hogy új fejlesztéseket indítsanak. Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 1,34 millió forint körül alakul, ami 2 százalékos emelkedést jelent a korábbi évekhez képest. Ezen árak azonban nem jelentenek csökkenést, hiszen csak néhány kerületben maradtak 1 millió forint alatti négyzetméterárak.
A nagyobb városok között Debrecen, Zalaegerszeg és Szeged átlagárai is meghaladják az egymillió forintot, míg Debrecenben, Kecskeméten és Pécsben a legnagyobb a kínálat, ahol az árak 746 ezer és 933 ezer forint között mozognak.
Áprilisban jelentős növekedést mutatott az ingatlanpiaci kereslet Magyarországon, amire két éve nem volt példa. Jelenleg több mint 146 ezer eladó ingatlan található az országban, ami 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és 43 százalékkal többet az előző év azonos hónapjához képest. A kínálat fokozatosan bővült, és 2022 májusához képest országosan 29 százalékkal több új lakásból válogathatnak a vevők, a fővárosban pedig 56 százalékos a növekedés.
A lakásépítési kedv csökkenése mellett a kamatkörnyezet is kihívást jelent a lakosság és a fejlesztők számára. A korábbi 3-4 százalékos, illetve a 2022-ben elérhető 2,5 százalékos kamatozású zöldhitel után 2023-ban megugrottak a kamatok, ami jelentősen csökkentette az újlakás-vásárlási kedvet és lassította az új projektek beindítását.
Az idei első negyedévben az átadott új lakások száma 2800 alá csökkent, ami 23 százalékos visszaesést jelent, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma több mint 9 százalékkal 4524-re mérséklődött. A bizonytalan időszakokban, mint például tavaly, a nagyobb társasházakat építő lakásfejlesztők helyére lépnek a magánépítkezők, és ők adják a lakásépítések gerincét, ami abból is látható, hogy az első negyedévben átadott új lakások 51 százaléka volt családi ház.
Ellentétben az új lakások piacának lassú talpra állásával, a használt lakóingatlanok piaca jelentősen élénkült az idén. Mivel tavaly csökkent a kereslet az új lakások iránt is, a kínálat felduzzadt, így a két évvel ezelőtti szinthez képest közel 30 százalékkal több új lakás eladó, amivel az áremelkedés is csökkent. Balogh László szerint idén már magára találhat a kereslet, „elkezdi felszívni a kínálatot, de még mindig nincs annyi vevő a piacon, mint amennyit a lakásépítésbe beruházók elegendőnek látnának. Emiatt pedig nem is vágnak bele komolyabb fejlesztésekbe”.
