Úristen, én vagyok a főpolgármester: Karácsony Gergely útja a főpolgármesterségig

Karácsony Gergely, Budapest jelenlegi főpolgármestere, "Falak helyett Hidak" című könyvében mesél életútjáról, amely Nyírtasson kezdődött és a főváros vezetéséig vezetett. A Blikk által olvasott könyvben Karácsony a gyerekkorától kezdve a politikai karrierjéig sok mindent megoszt az olvasókkal.

Karácsony Gergely falusi gyerekként nőtt fel Nyírtasson, ahol a szabadban töltött idő és a természet szeretete mellett szembesült a falusi szegénységgel is. A főpolgármester édesapja tragikus autóbalesetben hunyt el, amely mély nyomot hagyott a családban és Karácsonyban is. Az eseményeket részletesen írja le könyvében, amelyben az édesapja elvesztésének feldolgozását és a gyász nehézségeit is bemutatja. A család három évvel az édesapa halála után Debrecenbe költözött, ahol Karácsony kezdeti nehézségek után beilleszkedett és megszerette a nagyvárosi életet. Gimnáziumi évei alatt számos tevékenység mellett újságot is hordott, és már ekkor érdeklődött a közéleti kérdések iránt.

Az ELTE szociológia szakára felvételt nyert, és a Ráday utcai kollégiumban lakott, ahol a Széchenyi Szakkollégiumban többet tanult, mint az egyetemi tanulmányai során. Itt ismerkedett meg Scheiring Gáborral és Misetics Bálinttal, akikkel később az LMP alapító tagjai lettek. Ebben az időszakban találkozott Rogán Antallal is, akivel több hosszú beszélgetést folytatott. Az egyetemi évek alatt a Medián közvélemény-kutatónál kezdett dolgozni, ahol később kutatási igazgató lett. 2009-ben lépett be az LMP-be, és egy évvel később a párt kampányfőnöke lett, bár akkor még nem gondolta, hogy politikus lesz belőle.

Karácsony a könyvében beszámol arról is, hogy feleségével több mint húsz éve alkotnak egy családot, és bár voltak nehéz időszakok, felesége mindig biztos hátteret teremtett számukra.

A főpolgármester Budapest történelmére is kitér, amelyet a legtöbbet ostromolt európai városként emleget, amely mindig képes volt újjáéledni. Karácsony szerint a főváros az egység szimbóluma, és a sokszínűségben rejlik ereje. Kritikusan szól a kormány politikájáról, amely szerinte ellentétet állított a főváros és a vidék között, és nem használta ki megfelelően az Európai Uniós támogatásokat. A főpolgármester a Budapest-ellenességet és a feudalizmus kialakítását nevezi meg az Orbán-kormány céljaként.

Karácsony a könyvében a koronavírus-járvány kezelését is érinti, ahol szerinte a kormány politikai járványkezelést folytatott, és nem az áldozatok számának minimalizálására törekedett. A Pesti úti idősotthon esetében a főváros már korán jelezte a problémát, de a kormány csak később reagált, és a kormányzati propaganda a főváros ellen fordult. Karácsony szerint a főváros jól kezelte a járványt, hiszen Budapesten volt a legkisebb a halálozási arány Magyarországon.

Az energiaválság idején a főváros kreatív és kooperatív politikát képviselt, ellentétben a kormány "faékegyszerűségű, kioktató de téves" politikájával. A város átállt a napi vételezési beszerzésre, így mindig az aktuális piaci árat fizette az áramért. Karácsony szerint ez forradalmi átalakítás volt, de a válságok kezelése közben a városvezetésnek több fronton is meg kellett küzdenie. A könyv szerint a főpolgármesternek és csapatának nemcsak a várost, hanem a becsületüket is meg kellett védeniük a kormányzati lejárató kampányokkal szemben. Karácsony a fenntarthatatlan világ és a klímaváltozás hatásait is megemlíti, amelyek Budapestre is komoly kihívásokat fognak jelenteni.