Nobel-díjas közgazdász: Az egész világrendet fel kell forgatnunk a túlélés érdekében
A globális politika, amely sosem volt igazán rendezett, az utóbbi időben különösen nehéz időszakot élt át. Mindenki hisz a szabályokon alapuló rendszerben, de mindenki maga akarja megalkotni a szabályokat, és nem szereti, ha a szabályok ellene dolgoznak – mondja Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a Foreign Policy hasábjain.
Mély aszimmetriák vannak a világrendet fenntartó szabályrendszerekben. A nagyhatalmak nemcsak alkotják, hanem szinte tetszés szerint meg is szegik a szabályokat, ami felveti a kérdést, hogy valóban létezik-e szabályokon alapuló világrendünk, vagy ez csupán látszat. Azok, akik megszegik a szabályokat, gyakran azzal érvelnek, hogy csak azért teszik, mert mások is így cselekednek.
A jelenlegi világrend régóta fennálló hiedelmek és hatalmi viszonyok terméke. Az ipari támogatások tiltása például nemcsak a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint volt érvényben, hanem az úgynevezett "egészséges közgazdaságtan" által diktált szabályok miatt is. A neoliberalizmus ígéretei, mint a gazdaság felszabadítása és a szabad vállalkozások virágzása, nem váltak valóra.
A neoliberalizmus ideológiája valójában sem új, sem felszabadító nem volt. A "szabadság" gyakran a monopolhelyzetben lévő cégek, a monopszonisták és a bankok kizsákmányolását jelentette, ami a történelem egyik legsúlyosabb pénzügyi válságához vezetett.
Az elmúlt évtizedekben a gazdasági növekedés lelassult a fejlett országokban, és a gazdasági torta egyre nagyobb részét kapta meg a felső egy százalék, illetve a felső egy ezrelék.
Mégsem működik a láthatatlan kéz
Hayek és Milton Friedman állításaival ellentétben a szabad és szabályozatlan piacok nem vezetnek hatékonysághoz és társadalmi jóléthez. Az éghajlati válság, az amerikai opioidkrízis, vagy a 2008-as pénzügyi válság mind olyan problémák, amelyeket a piac hozott létre, súlyosbított, vagy nem tudott kezelni.
A piacok tökéletlensége miatt nem feltételezhető, hogy hatékonyak lennének. Még egy kis tökéletlenség is nagy hatásokkal járhat. A jelenlegi globális gazdasági struktúra, amely a neoliberalizmusra épült, alapvetően újra kell gondolni.
A szabadság a cselekvés szabadságát jelenti, vagyis azt, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. Egyesek szabadsága, mint például a fegyverviselés vagy az oltások elutasítása, mások szabadságának korlátozásával járhat.
A nemzetközi színtéren is hasonló elvek érvényesülnek. A globális kereskedelmi rendszer szabályai a korlátozások bevezetésével hivatottak kiterjeszteni minden egyes aktor szabadságát. A szerződések érvényesítése nélkül a szabadpiac összeomlana.
Geopolitikai perspektívák
A szabályok betartásának megtagadása geopolitikai következményekkel jár. Az Egyesült Államok befolyása megkérdőjeleződik, míg Kína és Oroszország nagylelkűbbnek tűnik a globális dél és a vakcinák biztosításában. Az Egyesült Államoknak soha nem állt érdekében egy korporatista globális napirend követése, és ez ma különösen igaz.
(Borítókép: Joseph E. Stiglitz amerikai közgazdász, 2001-es közgazdasági Nobel-díjas az Ateneu Barcelonában 2023. június 22-én. Fotó: David Zorrakino/Europa Press via Getty Images)
