A világ aggodalma: kínai katonai jelenlét a Selyemúton
A nemzetközi közösség aggodalmát fejezi ki a kínai katonai terjeszkedés miatt, amely a Selyemút mentén is megjelenhet. Az Egyesült Államok régóta figyelmeztet a kínai hadsereg lehetséges infrastrukturális és katonai létesítmények kialakítására világszerte.
Hamarosan Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása várható hazánkban, ahol új gazdasági bejelentések is történhetnek az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében. Azonban a kínai befolyás nem korlátozódik csupán gazdasági és pénzügyi területekre. Az amerikai és japán sajtó évek óta hívja fel a figyelmet arra, hogy a kínai katonák is megjelenhetnek az új Selyemút mentén lévő állítólagosan álcázott katonai objektumokban.
Az Egyesült Államok szerint Kína a gazdasági övezeteket kihasználva hozhat létre ellátási bázisokat és támaszpontokat a befolyásának növelése érdekében. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 2020 februárjában már 94 kikötő volt részben kínai cégek tulajdonában vagy üzemeltetésében világszerte.
Washington aggályait erősíti az amerikai védelmi minisztérium 2021-es jelentése is, amely 14 országot említ, köztük Kambodzsát, Mianmart, Srí Lankát, az Egyesült Arab Emírségeket és Kenyát, mint lehetséges helyszíneket a kínai katonai bázisok vagy logisztikai létesítmények számára.
Kína már létrehozott egy tengerentúli katonai bázist Dzsibuti Doraleh kikötőjében, amelyet a kalózkodás elleni küzdelemre használnak, de jelentések szerint a kikötőt bővítették, ami már egy repülőgép-hordozó fogadására is alkalmas lehet. Emellett Srí Lanka Hambantota kikötőjének ellenőrzését is megszerezte, miután az ország nem tudta visszafizetni adósságait.
Jelentések szerint a Kínai Népköztársaság állami tulajdonú vállalataihoz tartalékos, milíciaszerű fegyveres egységeket rendelt, biztonságuk garantálása érdekében. Ezzel kapcsolatban Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője érdeklődött a Honvédelmi Minisztériumnál, hogy a Magyarországra települt kínai vállalatokhoz is terveznek-e ilyen egységeket telepíteni.
Vargha Tamás államtitkár válaszában azonban nem erősítette meg, sem cáfolta az értesüléseket, csupán annyit közölt, hogy a kormány nem kommentálja a külföldi online sajtó cikkeit és felvetéseit.
A kínai befolyás növekedése mellett a kínai hitelek is érkezhetnek hazánkba, amelyekből a tervezett beruházások, például az új reptéri vasút finanszírozása is megvalósulhat.
