A klímaváltozás és a civil aktivizmus határai

Itthon is egyre többen érzik a klímaváltozás hatásait, és megoldandó problémának is tartják, de a cselekvésre még mindig sokan nem veszik rá magukat. Több civil szervezet is van, amely radikális megoldásoktól sem riad vissza, és a 21 Kutatóközpont kerekasztal-beszélgetésén kerestek válaszokat arra, hogy hol vannak a klímaaktivizmus határai, hogyan lehet bevonni civileket, és hogyan tudják az érdekeiket érvényesíteni.

A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatása szerint a magyarok 90 százaléka súlyos problémának tartja a klímaváltozást, 87 százaléka tisztában van vele, hogy ez emberi tevékenység eredménye, és 80 százaléka azonnali cselekvést sürget. A médiában ennek nincs erőteljes lenyomata, de a valóban cselekvőknek széles bázisa alakult ki. Hankó Gergely szerint 2017-18 körül került be a mainstreambe a klímaválság fogalma, és az IPCC jelentései sokat változtattak a helyzeten.

Az aktivisták között sokan vannak, akik radikálisabb akciókat szeretnének, de Szabó Éva szerint fontos a tudományos háttér biztosítása is. Szabó Éva elmondása szerint sokan vannak, akik nem alkalmasak a látványos aktivizmusra, de sok más módon is lehet dolgozni a klímaválság kezeléséért. Az önkéntesség sokféle formában megvalósulhat, és nem mindenki arra való, hogy felmásszon egy hídra.

Szabó Éva és Perger András is hangsúlyozták, hogy az akcióik erőszakmentesek. A Greenpeace például arról híresült el, hogy radikális, de erőszakmentes akciókat hajt végre. A szervezetek képviselői szerint a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből jelentkeznek hozzájuk önkéntesek.

A hazai klímapolitikai helyzetet értékelve Perger András szerint több évtizedre visszamenően gyenge a magyar klímapolitika. Hankó Gergely szerint Magyarország sok lehetőséget szalasztott el, például a szél- és napenergia jobb kihasználásában. Szabó Éva szerint nem is tudja igazán, hogy mi a magyar klímapolitika, de sokat elmond a helyzetről, hogy a gyerekek csak harmadik osztályban tanulnak először környezetismeretet.

Perger András szerint az egyén is sokat tehet a klímaválság ellen, például tudatosabb döntéseket hozhat a mindennapi életben. A döntéshozók befolyásolása is fontos, és a tiltakozások, felkérdezések akár kormányzati szinten is kikényszeríthetnek válaszlépéseket. Perger úgy véli, hogy a 2017 táján induló erős klímamozgalmak miatt már lehet hatást gyakorolni a politikusokra.

A klímaaktivizmus hosszú távú folyamat, és Hankó Gergely szerint az újabb szervezetek, mint az Extinction Rebellion vagy a Fridays For Future, a társadalom egy újabb szeletét képviselik. Az akkumulátorgyárak környezeti hatásai is fontos kérdések, és a polgári engedetlenség lehet egy eszköz a helyi lakosok kezében. Szabó Éva szerint a környezeti nevelést már gyerekkorban el kell kezdeni.

Perger András említette, hogy olyan hírességek is csatlakoznak a mozgalomhoz, mint Pumped Gabo, aki segít elérni azokat a célcsoportokat, akikhez egyébként nehezebben jutnának el. Az aktivizmus tehát sokszínű, és mindenki a saját módján járulhat hozzá a változáshoz.