Húsz éve az Európai Unióban – öt tanulság
Pontosan húsz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ahol a megerősítő népszavazáson a magyar választópolgárok 84 százaléka mondott igent az integrációra, ami nemzeti konszenzust tükrözött.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt sokan igyekeztek tájékozódni, részt vettek az előkészítő tárgyalásokon, és bár voltak, akik mélyrehatóan foglalkoztak az integráció irodalmával, a cél mégis ismeretlen maradt számunkra. Húsz év távlatából azonban már lehetséges mérleget vonni, és öt tanulságot megfogalmazni.
1. A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása volt, amely a nyugati államok és a közép-európai újonnan csatlakozó országok közös sikerét jelentette. Az újonnan csatlakozott országok az elmúlt 20 évben kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a régi tagállamok. Az EU hivatalos honlapjának idővonalában a 2010-es évek már „Egy kihívásokkal teli évtized” címkét kapták, ami az EU válságba kerülését jelzi, és ez a kihívásokkal teli időszak a mai napig nem ért véget.
2. Az elmúlt két évtizedben az Európai Unió Magyarország természetes politikai közegévé vált, ahol megtanultuk az EU működési módját és kamatoztatni tudjuk ezt a tudást. A Gyurcsány-Bajnai kormányzás alatt azonban lemaradást szenvedtünk, amit mára nagyrészt leküzdöttünk, és az exportunk 2004 és 2023 között több mint két és félszeresére nőtt, főleg az európai uniós piacoknak köszönhetően.
3. Az EU működésének kiismerése mellett visszakaptuk Európát, de ezzel együtt a magyar Európa-politika természetes kihívásai is visszatértek. A nyugati országokból érkező leereszkedő hangok és a nemzeti értékvállalásaink miatt érkező kritikák ellenére a magyarok képesek a jogi csatákban sikereket elérni, és ebben "profik vagyunk".
4. Európa mára elvesztette vezető szerepét a világban, és a civilizációs felsőbbrendűség tudata sem állja meg a helyét. A keleti bővítés országai nélkül még a gazdasági növekedés is alacsonyabb lenne, és Európának új szerepfelfogást kellene kialakítania a világrendben, amely "nem elválaszt minket a világ többi felétől, hanem összeköt", és "nem ellenséggé, hanem – ha nem is szövetségessé, de – kiszámítható partnerré teszi a világ többi részét".
5. Az Európai Unióval összeforrt sorsunk miatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy a hajó elsüllyedjen. Az elmúlt húsz év során megtaláltuk azokat a nyugati szövetségeseket, akikkel új irányt szabhatunk az európai projektnek, és a következő Európai Parlamenti választás a legjobb alkalom lehet erre. A most következő Európai Parlamenti választás a legjobb alkalom, hogy Európa népei visszaszerezzék az irányítást saját kontinensük és saját jövőjük felett.
A csatlakozás húszéves évfordulóján érdemes megvizsgálni, hogy mennyire volt sikeres a magyar integráció, és miért kevésbé, mint például a lengyel vagy a balti. Orbán Viktor politikai szövetséggé formálta az egyébként főként gazdasági uniót, és a keleti bővítés sikere mellett felmerül a kérdés, van-e kitörési lehetőség a félperifériából. A gazdaság minden nap ódákat zenghet az Uniónak, amelyet politikailag a mai rezsim már kevésbé szeret. A magyar gazdaság és a magyar emberek jóléte jelentős mértékben javult az elmúlt évtizedekben, részben az uniós pénzeknek köszönhetően.
A szerző Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
