A magyarok lakásfelújítási tervei 2024-ben
Kedvezőbbé vált a felújítás és építés lehetőségének megítélése a magyar lakosság körében, bár nem terveznek sokkal többen ilyen munkálatokat 2024-ben, mint az előző évben. Az Impetus Research friss, reprezentatív online kérdőíves felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka tervez valamilyen felújítást vagy bővítést otthonában, többségük 500 ezer forint alatti értékben, míg az új építkezésben gondolkodók aránya 4 százalék.
A felmérésből kiderült, hogy 2023-hoz képest növekedett azoknak az aránya, akik szerint érdemes idén belefogni otthonuk felújításába vagy új építkezésbe. A lakosság 12 százaléka gondolja, hogy ideális időszak következik erre, ami szignifikánsan magasabb az előző év tavaszán mért 8 százaléknál. Ugyanakkor az elutasítók aránya 50 százalékra csökkent a tavalyi 63 százalékról, míg a bizonytalanoké 38 százalékra nőtt.
A 40 év alattiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban látják reálisnak a felújításba vagy építkezésbe kezdést, míg a nagyvárosokban élők kevésbé optimisták e tekintetben.
A felújítást vagy bővítést tervezők aránya némileg emelkedett a tavalyi 26 százalékról, az új építést tervezőké azonban változatlan maradt. A 20-29 évesek és a fővároson kívül, illetve nagyvárosokban élők nagyobb arányban terveznek ilyen munkálatokat.
A magyarok továbbra is főleg kisebb, 500 ezer forint alatti munkákat terveznek, mint például lakásfestést vagy padlócserét. A nagyobb horderejű munkálatokat a lakosság 11 százaléka, a bővítéseket pedig 7 százaléka tervezi idén elvégezni.
A felújítások fő finanszírozási forrása a saját megtakarítás, de a tervezők 14 százaléka személyi kölcsönben, 7 százaléka lakástakarékpénztári megtakarításban, 4 százaléka jelzáloghitelben gondolkodik, és legalább 8 százalék tervez kölcsönkérni pénzt magánszemélytől.
Schauermann Péter, az Impetus Research üzletfejlesztési vezetője szerint az áprilisi felmérés pozitív elmozdulást mutat a felújítási tervekben 2023-hoz képest. Kevesebben látják kedvezőtlennek a gazdasági környezetet, és növekedett az optimisták aránya, bár a felújítást ténylegesen tervezők aránya nem nőtt jelentősen, az új házat építőké pedig stagnál. Az üzletfejlesztési vezető hozzátette, hogy a felmérés az új otthonfelújítási hitelprogrammal kapcsolatos első hírek megjelenésekor zajlott, így a támogatások részleteinek ismeretében a felújítási szándék emelkedhet az idei évben.
Ezzel szemben a K&H biztos jövő felmérésének eredményei szerint a magyarok jelentős inflációs nyomást érzékelnek, ami befolyásolhatja a lakásfelújítási terveket is. A megkérdezettek átlagosan 23 százalékos inflációt érzékeltek, ami jelentős eltérés a hivatalos 3,7 százalékos adathoz képest. Ez az érzékelt infláció mértéke valószínűleg hatással van a lakosság felújítási és építkezési kedvére, hiszen a magasabb költségek miatt kevesebben engedhetik meg maguknak a nagyobb beruházásokat.
A jövőre nézve a magyarok többsége további árnövekedést vár, ami szintén befolyásolhatja a felújítási és építkezési döntéseket. A megkérdezettek 70 százaléka szerint az árak nőni fognak, ezen belül 30 százalékuk szerint 5–10 százalékos mértékben, míg a fennmaradó 40 százalék ennél magasabb áremelkedést vár. Az árcsökkenést és az árnövekedést várók arányának összevetéséből kiderül, hogy a középkorúak átlagosan 9 százalékos inflációt várnak a következő egy évben. Az érzékelt infláció csökkenése esetén valószínűleg többen, nagyobb összeget tudnának hosszútávra félretenni, ami a lakásfelújítási tervek realizálásában is segíthet.
