Lázár János: Magyarország nem lesz senkinek a leányvállalata!

A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lázár János építési és közlekedési miniszter.

A tárcavezető szerint a kínai-magyar kapcsolatok erősítése tudatos stratégia szerint halad előre, és nem politikai rögtönzés alapján történik. Az EU nem tudja eldönteni, hogyan viszonyuljon Kínához, míg Európa gazdag, de már gyenge, és a korábbi gazdasági modell már nem érvényes az unióban. Lázár János beszélt arról is, hogy a blokk katonailag értelmezhetetlen erőt képvisel, és rémisztőnek nevezte ezt a fejleményt. A Budapest-Belgrád vasútvonal, a V0 vasútvonal kínai megvalósítása, általánosságban a kínai tőke szerepe, Magyarország mint gazdasági kulcsállam, az autóúthálózat fejlesztése, valamint az orosz-ukrán háború következményei is szóba kerültek az interjúban. A miniszter jelezte, hogy 2025 nyarára kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes vasúti pályája, és reményét fejezte ki, hogy a háború után lennie kell európai-orosz energetikai együttműködésnek, amelyben Magyarország közvetítő lehet. Elismerte, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú építőipari cégek megerősödésében nagy szerepet játszottak az állami beruházások, és szerinte ez legitim mód volt, mivel stratégiai érdek a szektor magyar kézben tartása. Az állam és a piaci szereplők kapcsolata korszakváltáshoz érkezett elmondása szerint.

Átalakuló világrend, magyar szempontok

Az orosz-ukrán háború mindent megváltoztatott, és Nyugat-Európa a bambaság évtizedeiből ébredezik. A világjárvány előtti évtizedek elandalították Európát, most viszont sorozatban jönnek az ébresztő pofonok: a Covid után az energiaválság és a háború, ami mára sajnos a teljes közösség biztonsági architektúráját veszélyezteti. A háború Magyarországra sokszorosan hatással van, és a kialakulóban lévő új, globális rendben mernünk és képesnek is kell lennünk megfogalmazni a nemzeti érdekeinket, majd ki is állni értük. Az egypólusú világ megszűnőben van, az ukrán-orosz háború láthatóan polarizálja a világhatalmakat, különösen a gazdaságpolitikára. A háború hátterében a világgazdaság újrafelosztása zajlik, és Magyarország mozgásterét újra kell gondolni ebben a folyamatban. A háború kitörésének napján megváltozott a magyar belpolitika, a magyar külpolitika és a magyar gazdaság mozgástere is. A gazdaságpolitikai, beruházáspolitikai szempontból az egész térség sokkal bizonytalanabb, törékenyebb lett, mint akár a világjárvány után volt. Mindezek nyomán újra kell tervezni a magyar politikát, az egész nemzetstratégiát. Emberséges és hűséges szövetségesnek lenni, de közben megmaradni függetlennek és a saját érdekeit érvényesíteni tudó nemzetnek – ez komoly intellektuális és politikai kihívás.

Kínai tőke és kapcsolatok

A kínai elnök látogatása a magyar szuverenitás erősítését jelenti, és Magyarországnak azért van szüksége Kínára, hogy a szuverenitását és a saját rendelkezési képességeit meg tudja őrizni. Az Európai Unió nem tudja eldönteni, mi legyen a viszonyulása Kínához. Európa még gazdag, de már gyenge, politikailag érdekérvényesítő képessége drámaian visszaesett, katonailag pedig szinte értelmezhetetlen erőt képvisel. Hatékonyabbá kell tennünk az európai gazdaságot, ahhoz pedig innovációra, tudásra és technológiára van szükség, amely ma főként tőlünk keletebbre található meg, például Kínában. A Budapest-Belgrád vasútvonalnak kínai biztosítóberendezés lesz az agya, ami az első ilyen az Európai Unió területén. A kínai tőke alapvető fontosságú, hiszen a vasútépítés nehezen vagy igen drágán finanszírozható Európában. A kínai-magyar kapcsolatok erősítése tudatos stratégia szerint halad előre, és Magyarország megerősítéséhez nélkülözhetetlen, hogy közlekedési értelemben kulcsállammá váljon, vagyis keletről elsősorban rajtunk keresztül vezessenek utak Nyugat-Európába. A kínai tőkéből megvalósuló infrastruktúra-fejlesztés a magyar költségvetés számára komoly bevételeket jelent majd, hiszen az ilyen és ehhez hasonló beruházások hatására jó előrejelezhető módon megnövekszik az átmenő személy- és teherforgalom. A cél, hogy minél több négysávos út épüljön az országban, ezeken ugyanis útdíjat tudunk beszedni a nemzetközi logisztikai szereplőktől, az átmenő teherforgalom így költségvetés számára jelentős bevételt termelhet. A V0 vasútvonal, ami lényegében a Budapest-Belgrád folytatása lenne, fontos része az együttműködésnek, és 2026-27-re a magyar járműgyártás el fog jutni oda, hogy éves szinten 800 ezer darab járművet lesz képes előállítani. A V0 jelen pillanatban 6 milliárd euró költséget jelentene, és ekkora összeget piaci alapon beszerezni aligha lehetséges, így jönnek szóba a kínaiak, akik ezt készek és képesek is megfinanszírozni.

Az orosz-ukrán háború és következményei

A korábbi gazdasági modell már nem érvényes, és Európának az az érdeke, hogy az orosz olcsó erőforrásokról a háború után se mondjon le. Lennie kell a háború után európai-orosz energetikai együttműködésnek, és ebben Magyarország közvetítő lehet. A szomszédos országok mindig egymásra vannak utalva, ezért a két ország között a normális viszony mindenkinek az érdeke. Az ukránok számára Magyarország egyetlen egy tanácsot tud adni, hogy a béke a térség érdeke. A nemzetközi közösségnek a tárgyalóasztalhoz kellene odakényszerítenie a feleket, nem pedig a frontvonalon tartani őket. Minél több pénzbe kerül az ukrán háború finanszírozása, annál rosszabb lesz a helyzet Európában – gazdaságilag, politikailag és sajnos a biztonság szempontjából is.

A kulcsfontosságú szektorok

Az állami beruházásokon elérhető nyereség maximalizálása fontos célkitűzés, és az útépítésnél, vasútépítésnél, magasépítésnél a profittartalom nem lehet több 10 százaléknál. Az állami eszközökkel történő feltőkésítés stratégiai érdek, hogy az építőipar magyar kézben maradjon. A magyar állam ezen keresztül vett részt e magyar tulajdonú cégek feltőkésítésében, ez egy legitim mód. A magyar kézben lévő és stratégiai ágazatban dolgozó cégek ereje továbbra is prioritás a kormány számára. A nemzeti szuverenitásnak ugyanis feltétele a gazdasági önrendelkezés is, ami nem megy erős magyar vállalatok, illetve teljes szektorok nélkül. Az energetika és a hozzá kapcsolódó iparágak, a pénzügyi szektor, ahol már megvalósult a 60%-os hazai tulajdoni részarány, és az építőanyaggyártásban is van még tennivaló, mert ezen a téren csak 10% a magyar jelenlét. Az élelmiszeripar ugyancsak kihagyott ziccer az ország szempontjából, és a magyar gazdasági növekedés aranytartalékát a vidék jelenti. A vidék felvirágoztatásával, egyes, korábban talán elfelejtett régiók bekapcsolásával a gazdasági vérkeringésbe, minden magyar jól jár – a vidéken élő, de a nagyvárosi és a budapesti is.