Szijjártó Péter a globális energiabiztonságról beszélt Tokióban
A magyar kormány elutasít mindenféle politikai nyomásgyakorlást az energiaforrások kiválasztását illetően, és kizárólag a nemzeti érdekeket tartja szem előtt – hangsúlyozta Szijjártó Péter Tokióban.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a Globális Energiabiztonsági Fórumon beszélt arról, hogy az elmúlt öt évben három súlyos krízis követte egymást, amelyek nyomán mára a veszélyek koráról beszélhetünk, és amelyek különösen nehéz helyzetbe hozták a tengerparttal és jelentős kőolaj- valamint földgázmezőkkel nem rendelkező országokat, mint például Magyarországot.
A miniszter szerint az energiapiacokon egyre növekvő ideológiai és politikai nyomás tapasztalható, ami ellentétes a felelősségteljes energiapolitikával, amelynek célja a zavartalan energiaellátás biztosítása, miközben figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai kérdés, hanem fizikai és matematikai probléma, és amíg nem találják fel a kőolaj és földgáz hátizsákban vagy sporttáskában történő szállításának módját, addig a vezetékhálózatok fogják meghatározni, honnan szerezhető be az energia.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az ukrajnai háborúra adott szankciók energiaválságot idéztek elő, és bár nyugat-európai országok állítják, hogy megszabadultak az orosz energiaforrásoktól, ez nem teljesen igaz, mivel harmadik országokon keresztül, például Indián keresztül továbbra is vásárolnak orosz kőolajat.
Szijjártó Péter problémásnak nevezte az EU diverzifikációs törekvéseit, amelyek mellett az Unió nem hajlandó hozzájárulni az infrastruktúra fejlesztéséhez, és kritizálta a nukleáris energia elleni negatív diszkriminációt is.
A miniszter szerint a nemzeti energiamix összeállítása tagállami hatáskörben kell, hogy maradjon az EU-ban, és figyelembe kell venni az egyes országok egyedi körülményeit.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tekint a zöld ügyre politikai ideológiaként vagy monopóliumként, hanem a bolygó megőrzésének eszközeként, és kiemelte, hogy Magyarország azon huszonegy ország közé tartozik, amelyek GDP növekedése mellett csökkenteni tudták károsanyag-kibocsátásukat.
A miniszter szerint a jövő felelősségteljes, karbonsemleges globális energiapolitikájához három fontos előfeltétel teljesülésére van szükség: az atomenergia szerepének biztosítása, a közlekedési szektor elektromos átállása, és az energiaszállítási infrastruktúra fejlesztése.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar kormány a diverzifikáció alatt nem az energiaforrások cseréjét, hanem az új források bevonását érti, és ez a folyamat erőteljesen zajlik, annak ellenére, hogy az EU nem támogatja a délkelet-európai infrastruktúra fejlesztését. Hozzátette, hogy el kell kerülni a földgáz „mindenfajta agresszív, mesterségesen gyors" kivezetését, és figyelmeztetett, hogy az EU álláspontja szerint tizenöt év múlva már nem lesz része a földgáz az energiamixnek, ami közel sem biztos, és még ha igaz is, akkor is van még addig tizennégy év.
(Borítókép: Szijjártó Péter 2024. április 5-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)