Wizz Air-vezér az Indexnek: Nem kérdés, melyik a magyar nemzeti légitársaság

Eredményes 20 évet tudhat maga mögött a magyar nemzeti légitársaságként aposztrofált Wizz Air. Váradi József a piacvezetővé válás egyik kulcstényezőjeként a progresszív, innovációra törekvő, előremenekülő üzleti stratégiát jelölte Indexnek adott interjújában.

Büszkék vagyunk arra, amit ezalatt az idő alatt elértünk. A Wizz Air 2004-es indulásának idején mintegy 70–80 légitársaság alakult, de az akkor elrajtoló légitársaságok közül ma mindössze egy folytatja tevékenységét, azt pedig úgy hívják, hogy Wizz Air. Már csak ebből kiindulva is sikertörténet az elmúlt 20 évünk, ezidő alatt a légi közlekedés topligájába ért el a vállalat. Meghatározó, globális szereplői vagyunk azokon a piacokon, ahol jelen vagyunk. 2022-ben 45,7 millió, míg 2023-ban több, mint 63 millió utas választott minket, amely valamennyi európai nemzeti légitársaság utasforgalmát lekörözi. Jelenleg 208 gépünk van, és további, több mint 300 beszerzése van a csőben az elkövetkező 5–6 évben – célunk, hogy 2030–2032-re 500 gépes flottánk legyen. Továbbá évente 1 millió járattal 170 milliónál is több utast tervezünk majd szállítani.

Az ilyen jelenségeket fekete hattyúnak hívjuk, amivel szemben kontraciklikus stratégiát folytatunk. A Covid idején például, amikor a versenytársak behúzták a féket, mi az előremenekülés stratégiáját választottuk: 260 új útvonalat és 13 új bázist nyitottunk meg 2020-ban. A Wizz Air 160 százalékon áll, míg a versenytársaknak átlagban 96 százalékra sikerült visszatornázni magukat.

A repülőgépflotta félezresre duzzasztása lehetőséget teremt új bázisrepülőterek, de akár újabb légitársaságok alapítására is. A folyamatos növekedés üzleti modellünk mozgatórugója, amelynek része a földrajzi desztinációk bővítése.

A Covid előtti időszakhoz képest 40–50 százalékos átlagos fogyasztói-áremelkedés ment végbe, ezzel szemben a Wizz Air maximum százalékos értékben kifejezett jegyár-emelése egyszámjegyű volt.

A légi közlekedés tekintetében az európai tőkekoncentráció Londonban összpontosul, a régiós európai börzék kevésbé tudják értelmezni az olyan légitársaságokat, mint a Wizz Air. Az a tőkenagyság, ami szükséges a működésünkhöz nem érhető el a közép-európai, közte a budapesti tőzsdén. A Wizz Air 9 éves tőzsdei jelenlétével kapcsolatban a cégvezető elmondta, hogy a különböző geopolitikai feszültségek és a szállítási láncok akadozása, valamint az infláció hatására a szektor befektetői szempontból átértékelődött az utóbbi időszakban.

Jelenleg 9 ezer alkalmazottak foglalkoztatunk, döntő részt pilótákat és légiutaskísérőket. 2030-ra 20 ezren dolgozhatnak a Wizz Airnél minden területet beleértve.

Biztonság tekintetében nincs kompromisszum, az utasok, légiutaskísérők, pilóták biztonsága a legfontosabb, bármilyen kereskedelmi, pénzügyi szempontot felülír.

2024 eddigi időszakában a Wizz Air járatainak 99,85 százalékát teljesítette, amivel éllovasok vagyunk Európában. Az iparági átlagos törlésszám a miénk ötszöröse, de van olyan versenytárs, aki 15-ször több járatot töröl.

A Malév legerősebb évében 3,2 millió utast szállított, amiből 2 millió átszálló utas volt, aminek a strukturális-gazdasági haszna egy kapucsínó árával vetekszik. Ezzel szemben a Wizz Air évente nyolcmillió utast szállít Magyarországra, akik nemcsak a váróban isznak kapucsínót. Összességében tehát 1,2 millió áll szemben a 8 millióval. Nem nehéz kiszámolni melyik járul hozzá inkább a magyar GDP-hez, ebből kiindulva pedig mindenki levonhatja a következtetést, hogy vajon melyik a nemzeti légitársaság.

Nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság támogatója lehetünk, és ez által is támogathatjuk a magyar csapatot. Légitársaságunk gondoskodik a sportolók, a sportvezetők, és az edzők gondtalan és kényelmes utazásáról, hogy csak a felkészülésre kelljen koncentrálniuk az olimpikonoknak.

Ezt nem mi mondjuk, tavaly már másodjára nyertük el az Év Globális Fenntartható Légitársasága címet a CAPA (Centre for Aviation) díjátadóján.

A megoldást a hidrogén-technológia jelenti, aminek teljeskörű kifejlesztésére majd elterjedésére további 15–20 évre van szükség.

Abból a szempontból, ha a célhoz viszonyítjuk. Márpedig ez az összeg a célul kitűzött befektetői érték 1 százalékát jelenti, amiben a vezérigazgató részesül. Ez az érték pedig 100 milliárd font, vagyis megközelítőleg 4500 milliárd forint, aminek az 1 százaléka 45 milliárd forint.

Váradi József (Debrecen, 1965. szeptember 21. –) a Wizz Air Holdings társalapítója, elnök-vezérigazgatója és a Wizz Air Hungary vezérigazgatója. Tagja a Wizz Air Hungary Airlines igazgatótanácsának. 2001 februárjában lett a Malév kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, majd 2001. július 2-tól 2003. március 31-ig vezérigazgatója. 2003-ban öt üzletemberrel közösen megalapította a Wizz Airt, mint Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársaságát. Vagyonát 2023-ban 39 milliárd forintra becsülték.

A Wizz Air árfolyama ma 1,8, idén pedig 11 százalékos mínuszban van.