Az adóemelés csak a feketepiacot erősíti

Az európai felnőtt lakosság többsége szerint az EU-nak és a WHO-nak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az ártalomcsökkentésre, és a cigarettázókat kevésbé káros termékek felé kellene terelniük. A Povaddo közvélemény-kutató cég felmérése szerint az adópolitika optimalizálása nélkül a feketepiac virágzásnak indulhat, ami már meg is valósult.

Az európai felnőttek kétharmada (66 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak és a WHO-nak az ártalomcsökkentésre kellene összpontosítaniuk, és a dohányosokat kevésbé káros termékek használatára kellene ösztönözniük. A Povaddo felmérése rámutat, hogy az európaiak széles körben elfogadják a füstmentes alternatívákat, mint az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek, és támogatják a helyes adópolitikát, amely ösztönözheti a dohányosokat a tudományosan megalapozott alternatívákra való áttérésre.

A felmérés szerint a felnőtt dohányosoknak tudományosan megalapozott tájékoztatást kellene kapniuk a füstmentes alternatívákról, és a kormányoknak támogatniuk kellene azokat a politikákat, amelyek a kevésbé káros alternatívákra való áttérést ösztönzik. Az EU-nak időt és erőforrást kellene fordítania a cigarettázás felszámolására, és minden dohányost arra kellene ösztönözni, hogy vagy teljesen leszokjon, vagy áttérjen egy kevésbé kockázatos alternatívára.

William Stewart, a Povaddo elnöke szerint a döntéshozók és a polgárok között szakadék van a dohánypolitikában, és az EU politikai megközelítése inkább egy irreális célkitűzésre, a nikotinhasználat teljes felszámolására összpontosít. A felmérésből az is kiderül, hogy sokan úgy vélik, az illegális dohány- és nikotintartalmú termékekkel kapcsolatos problémák alábecsültek, és az illegális kereskedelem súlyos következményekkel járhat a biztonságra és a közegészségügyre nézve.

Az adóemelés nem minden esetben célravezető, és kontraproduktív lehet, ahogy az például Franciaországban is megfigyelhető, ahol az adóemelés hatására a feketepiac nőtt. Ezzel szemben Svédországban a snüsszre kivetett adómérték csökkentése mellett döntöttek, ami a cigarettázás visszaszorításában játszott szerepet.

Magyarországon a dohánytermékek ára jelentősen nőtt az elmúlt években, ami a feketepiac erősödéséhez vezetett. A GfK felmérése szerint a lakosság által fogyasztott cigaretták 13,2 százaléka nem adózott Magyarországon, és az illegális termékek aránya is nőtt. A NAV létrehozott egy illegális dohány elleni munkacsoportot, és a hatósági aktivitás, valamint egy következetes adópolitika már rövid távon is eredményeket hozhat.

Az EU-irányelv csak a jövedéki adóra vonatkozóan ír elő minimumot, és nem veszi figyelembe az adott ország vásárlóerejét. Magyarországon a dohánytermékek adóterhe kiemelkedően magas, és a csökkentett kockázatú termékekre az irányelv nem vonatkozik. Az adómértékek Magyarországon a cigarettára, a finomra vágott dohányra, a töltőfolyadékra, a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre és a hevített termékekre vonatkozóan különbözőek.

A dohányzás visszaszorításában nemcsak az adópolitikai eszközök, hanem a kommunikációs és marketingeszközök is fontos szerepet játszhatnak. A WHO-nak és az orvosoknak egyértelműen és egységesen kellene állást foglalniuk az ártalomcsökkentett termékek mellett, és a dohányzással kapcsolatos tévhitekkel szemben a tudománynak kellene legerőteljesebben fellépnie.

Magyarország gazdasági teljesítménye az Eurostat adatai szerint vegyes képet mutat. Az ország 2023 második negyedévében stagnáló növekedést tapasztalt, amelyet 2023 harmadik negyedévében 0,9%-os pozitív növekedés követett, de a növekedési ráta 2023 negyedik negyedévében ismét 0,0%-ra esett vissza. Az idei évben azonban 0,8 százalékos volt a naptárhatástól megtisztított bővülés, míg az év/év alapú növekedés 1,7 százalék volt, ami holtversenyben a második legjobb GDP-növekedést jelentette az EU-ban, csak Írország mutatott jobb teljesítményt.