A magyar uniós elnökség programjának kulcsfontosságú részletei
Varga Mihály pénzügyminiszter megosztotta a magyar uniós elnökség programjának fontos elemeit, kiemelve a helyreállítási források gyorsabb kihelyezésének szükségességét.
A pénzügyminiszter és tárgyalópartnerei egyetértettek abban, hogy a helyreállítási források kihelyezését fel kell gyorsítani. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés újraindításával párhuzamosan folytatni kell a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését, aminek eredményeképpen a magyar adósságszint az uniós átlagnál kedvezőbb maradhat. A Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergenciaprogram szerint a kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, és a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban.
Az Európai Számvevőszék (ECA) elnökével, Tony Murphyvel és a szervezet magyar tagjával, Pelczné Gáll Ildikóval folytatott megbeszélés során Varga Mihály kiemelte, hogy az uniós helyreállítási terv célja a gyors segítségnyújtás a tagállamok gazdaságainak, azonban a források jelentős része még nem áll rendelkezésre. A pénzügyminiszter szerint az ECA munkája hozzájárulhat az Unió jelenlegi és jövőbeni kihívásaira adott eredményes válaszokhoz.
A pénzügyminiszter az ECA jelentésének fontosságát is kiemelte, amely segítséget nyújthat a magyar elnökség munkájához azzal, hogy valós képet ad a kiadási területek hibáiról.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy Magyarország idén másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét egy kihívásokkal teli időszakban. A Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére, és kiemelt figyelmet fordítanak az uniós versenyképességi és demográfiai kihívásokra, a zöld gazdasági átállásra, valamint a fenntartható adósságpályára. A Konvergenciaprogram 2024-ben 2,5 százalékos, míg 2025-ben 4,1 százalékos növekedést valószínűsít, ami összhangban van az Európai Bizottság és az IMF előrejelzésével is.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a helyreállítási források kihelyezésének gyorsítása mellett egyetértettek abban is, hogy a források lehívásának túl bonyolult szabályrendszere rontja a tagállamok versenyképességét. A kormány céljainak megfelelően, a gazdaság fellendülésével a munkaerő iránti kereslet tovább élénkülhet, így a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió fő felett alakulhat. Azonban a Portfolio által megkérdezett közgazdászok az idén 2,4%-os, jövőre pedig 3,4%-os növekedést prognosztizálnak, vagyis inkább a 2025-ös növekedési várakozások kapcsán pesszimistábbak a szakértők.
