A magyar gazdaság teljesítménye és a kilátások

Az év első negyedévében a magyar gazdaság jobban teljesített a várakozásoknál, az elemzők azonban óvatosságra intenek a továbbiakban, mivel a növekedési kilátásokat számos bizonytalanság terheli.

Az elemzők szerint a magyar gazdaság az év egészére 2-3 százalékos növekedést produkálhat, de ez a prognózis még bizonytalanságokkal teli, különösen a külső kereslet és a forint árfolyamának változása miatt. A fogyasztás és a beruházások élénkítő hatása meghatározó lehet, az export azonban mind pozitív, mind negatív meglepetéseket okozhat. A kormány szerint a dinamikus növekedéshez szükséges öt feltételből négy már teljesült, és a pénzügyi tárca szerint az idei 4,5 százalékos hiánycél is tartható.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az első negyedévben a magyar GDP éves szinten 1,7%-os, negyedéves alapon pedig 0,8%-os növekedést ért el, amelyet főként a belföldi tényezők, így az alacsonyabb infláció és a kamatok normalizálódása támogatott. A piaci szolgáltatások, különösen az ingatlanügyletek és az információs, kommunikációs ág hozzájárulása volt a legnagyobb a gazdasági teljesítmény növekedéséhez.

Az Erste Bank elemzői, Nyeste Orsolya és Nagy János szerint a gazdaság az első negyedévben újra erőre kapott, és a tavalyi év végén megakadt kilábalási folyamat ismét beindult. A kétszámjegyű bérkiáramlás és az inflációs környezet a fogyasztás beindulását eredményezheti, de kérdéses, hogy a hazai háztartások fogyasztása mennyiben marad az országhatáron belül.

A kamatkörnyezet mérséklődése a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre, és ebben fontos szerepet játszhatnak az uniós források. A globális gazdaság visszafogottsága azonban hátráltatja a hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeit.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magyar gazdaság az elmúlt négy negyedévben stagnálás és dinamikus növekedés között ingadozott. Az előző negyedév negatív meglepetése után most enyhe pozitív meglepetésről beszélhetünk. A piaci várakozásokat meghaladó negyedéves növekedés mellett az éves bázisú mutató is javult.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a gazdaság fokozatosan visszatér a növekedési pályára. A fogyasztás és a beruházások is hozzájárulhattak a bővüléshez, amit a reálkeresetek emelkedése és az infláció normalizálódása segített. A beruházások növekedésében az építőipar, az uniós források és a nagyvállalati beruházások játszottak szerepet.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a foglalkoztatás rekordszinten van, a reálbérek emelkednek, a fogyasztás beindult, az építőipar és a turizmus is egyre jobban teljesít. Az év egészében 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár, és a következő években az uniós növekedési rangsor élmezőnyében helyezkedhetünk el. A kedvezőtlen külső körülmények, mint a háború, a közel-keleti konfliktus és a német gazdaság gyengélkedése ellenére is sikerült visszatérni a növekedési pályára. A kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett, ezért folyamatosan figyelemmel követik a költségvetés alakulását, és ha szükséges cselekszenek. Ezt jól mutatja, hogy a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forint állami beruházást ütemeztek át, miközben 2000 milliárd forintnyi fejlesztés még idén megvalósul. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megtett intézkedéseknek köszönhetően a következő években csökkenő hiánnyal és államadóssággal, valamint erősödő gazdasági növekedéssel számol a kormány.