Történelmi pillanat: 100 ezer felett a külföldi munkások száma Magyarországon

Elérte a 100 ezer főt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma a KSH friss adatai alapján. Eddig még sosem dolgozott ilyen sok külföldi hazánkban, és várhatóan tovább nő a létszámuk a következő időszakban.

Először haladta meg a 100 ezer főt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma - derült ki a KSH adataiból. Februárban 100 500 fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma, 12 600-zal több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés a harmadik országbeliek (EU-n kívüliek) körében jelentkezett.

Ahogy a fenti ábrán látható, úgy nő folyamatosan a külföldiek száma, hogy a térségbeli országokból érkezők száma szépen lassan csökken. Ezt a mérséklődő trendet azonban bőven ellensúlyozza az unión kívülről érkezők növekvő száma.

Az elmúlt egy-két évben indult el igazán a harmadik országbeli dolgozók bevándorlása Magyarországra. A könnyített feltételek miatt ugyanis egyre egyszerűbb innen toborozni, ráadásul a magyarországi bérszínvonal a délkelet-ázsiai térség lakói számára igencsak vonzó. Amíg 2022-ben még csak 1100 fülöp-szigeteki volt hazánkban, addig 2023-ban már közel 6300-an dolgoztak itt, vagyis egy év alatt több mint 5 ezerrel nőtt a létszámuk. Ilyen sok munkavállaló egyetlen országból sem érkezett hozzánk. A dobogó második és harmadik fokára is távoli országok állhattak fel, egy év alatt 2200 vietnámi és 1300 kirgiz dolgozó érkezett Magyarországra.

A környező országokból szinte már egyáltalán nem érkeznek Magyarországra, hiszen az elmúlt évtizedben hazánk elveszítette azt a bérelőnyt, amit kínált a régiós országok versenyében. Ráadásul egyre inkább Nyugat-Európában keresnek munkát a kelet-közép-európai térség dolgozói.

A korábbi évtizedek bevándorlási trendjei miatt azonban továbbra is az látszik, hogy a Magyarországon dolgozó külföldiek közül a legtöbben Ukrajnából, Szlovákiából, illetve Romániából költöztek ide. Több mint 20 ezer ukrán dolgozik az országban, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy Magyarország nem tudta itt tartani őket, egy év alatt ugyanis több mint 3600-zal csökkent a számuk. Vagyis a háború miatt elmenekült ukránok vagy hazatérnek, vagy más európai országban dolgoznak szívesebben.

Jelenleg több mint 7 ezer szlovák és román állampolgárságú dolgozó vállal munkát Magyarországon, kismértékben azonban az ő számuk is mérséklődik, hiszen Magyarország már nem olyan vonzó célország számukra, mint korábban. Az ukrán, a szlovák és a román dolgozók után a listában már távol-keleti országok következnek a létszámállományt tekintve, fülöp-szigeteki, kínai (5900), vietnámi (5400), illetve indiai (3100) munkavállalók. Könnyen lehet, hogy a következő években az ukránok után már nem a szlovák és a román dolgozók létszáma lesz a legnagyobb, hanem a fülöp-szigeteki és a vietnámi munkavállalóké, hiszen amíg a környező országokból egyre kevesebben jönnek, addig a távol-keleti országokból egyre többen.

A történet érdekessége, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy ideje már 120 ezer külföldi dolgozóról beszél, ami érdemben meghaladja a KSH adatait. Januárban megkérdeztük az NGM-et, hogy mi okozza a különbséget, azonban a konkrét kérdésre nem válaszoltak, csak azt írták, hogy "a magyar munkaerő az első, ezért az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el." Utóbb kiderült, hogy a tárca a vendégmunkás engedélyek számát veszi alapul, míg a KSH a magyarországi munkáltatóknál bejelentett alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezőket. Szakértők arról beszélnek, hogy könnyen adódhatnak olyan esetek, hogy magyar munkavállalókat küldenek el olyan cégek, amelyeknél már külföldiek is dolgoznak.