Az orosz gazdaság lassulása és a politikai változások hatása

Az orosz gazdaságban a szolgáltatóipar és a feldolgozóipar növekedése áprilisban lassult, miközben a politikai színtéren új törvények szigorítják a választási részvétel feltételeit.

Az S&P Global gazdaságkutató intézet által hétfőn közzétett jelentés szerint az orosz szolgáltatóipar teljesítményének növekedése áprilisban lassult, a beszerzésimenedzser-index (BMI) 50,5 pontra mérséklődött a márciusi 51,4 pontról. Ez a mutató már tizenöt hónapja haladja meg az 50 pontot, ami a gazdasági tevékenység növekedését jelzi, de az áprilisi érték a legkisebb volt az elmúlt tizenöt hónap során.

A szolgáltatóipari vállalatok új megrendeléseinek növekedése lassult a kevésbé erős kereslet miatt, bár a foglalkoztatás kilencedik hónapja növekedett az ágazatban. Az inputköltségek inflációja 2020 júliusa óta a második legalacsonyabb szintre süllyedt, míg az eladási árak növekedési üteme 2021 januárja óta a leglassabb volt. A vállalatok továbbra is a kibocsátás bővülésére számítanak, azonban az optimizmus mértéke kilenchavi mélypontra esett vissza.

A szolgáltatóipari és a feldolgozóipari adatokat összesítő áprilisi kompozit BMI 51,9 pontra csökkent a márciusi 52,7 pontról, ami azt jelzi, hogy az orosz gazdaság teljesítménye bővül, de a növekedés üteme az elmúlt tizenöt hónap legkisebbje volt.

Az orosz feldolgozóipar helyzete hasonlóan aggasztó, az S&P Global csütörtöki közlése szerint a feldolgozóipari BMI 54,3 pontra csökkent a márciusi 55,7 pontról. A termelés növekedési üteme áprilisban lassult, de még így is 2017 januárja óta a második leggyorsabb volt. Az új megrendelések száma továbbra is nőtt, de a bővülés üteme három hónapon belül a leglassabb volt, míg az új exportrendelések hat hónapon belül ötödször estek vissza. Az új megrendelések növekedését elsősorban a belföldi kereslet élénkülése okozta.

A gazdasági lassulás mellett az orosz politikai életben is fontos változások történtek. Az orosz parlament alsóháza törvénymódosításokat fogadott el, amelyek megtiltják a külföldi ügynöknek minősített személyeknek, hogy választásokon bármilyen szinten jelöltek, jelöltek meghatalmazottai vagy megfigyelők legyenek. Az új szabályozás értelmében a külföldi ügynököknek választott tisztségek betöltését is megtiltják, és a már bejegyzett jelöltek nem kerülhetnek fel a külföldi ügynökök nyilvántartásába. A törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül a közhatalom szerveinél tisztséget betöltő külföldi ügynököknek le kell mondaniuk, ha nem töröltetik nevüket az ügynöklistáról.

Ezen kívül a külföldi ügynökök, valamint a szélsőséges vagy terrorszervezetek tevékenységében részt vevő személyek sem lehetnek választási megfigyelők vagy jelöltek meghatalmazottjai. A választási bizottságokban sem lehetnek szavazati joggal rendelkező tagok, ha szélsőséges jelképek használata miatt közigazgatási felelősségre vonás éri őket. A választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőkkel szemben is szigorúbb követelményeket állapítanak meg.

Oroszországban a következő választásokat szeptemberben tartják, amikor 19 kormányzói posztról, valamint 13 regionális parlament, továbbá számos helyi önkormányzati testület és tanács mandátumairól lehet majd szavazni, és egy pótválasztást is tartanak a szövetségi parlament alsóházába. Az új törvények hatása várhatóan jelentős lesz a választási folyamatokra és az ellenzéki hangokra, amelyeket az orosz kormány gyakran külföldi ügynöknek minősít a Kreml politikáit megkérdőjelező álláspontjuk miatt.