Nem is tudja, de ön is műanyagot eszik vacsorára
„Mennyi műanyagot fog elfogyasztani ebédre, uram? És ön, asszonyom?” – Bár ez úgy tűnhet, mint egy sorozatparódia párbeszéde, a kutatások szerint ez sokkal közelebb van a valósághoz, mint azt gondolnánk.
A Queensland Egyetem tanulmánya szerint a tesztelt állati és növényi fehérjeminták kilencven százaléka pozitív eredményt mutatott mikroműanyagokra. Ezek az apró polimerrészecskék méretei kevesebb mint 5 milliméter és 1 mikrométer között változhatnak. Az 1 mikrométer alatti részecskéket nanoplastikusnak nevezik, amelyeket milliméterek milliárdjainak méretében kell mérni.
A vegetáriánusok sem lehetnek nyugodtak, mivel a gyümölcsök és zöldségek képesek mikroműanyagokat felszívni a gyökérrendszeren keresztül. Az ételízesítők, mint például a só, szintén tele lehetnek műanyaggal. Egy 2023-as tanulmány szerint a Himalája só tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, ezt követte a fekete só és a tengeri só. A cukor is fontos útvonal az emberi expozíciónak ezekhez a mikroszennyezőkhez.
A teafilterek nagy mennyiségű műanyagot szabadíthatnak fel. A McGill Egyetem kutatói szerint egyetlen műanyag teafilter főzése körülbelül 11,6 milliárd mikroműanyag- és 3,1 milliárd nanoplasztikum-részecskét szabadított fel a vízbe. A rizs fogyasztásával is műanyag kerülhet a szervezetünkbe. A Queensland Egyetemen végzett kutatás szerint minden 100 gramm rizzsel három-négy milligramm műanyagot fogyasztunk, az instant rizs esetében ez a szám 13 milligrammra ugrik. A rizs mosásával azonban akár 40 százalékkal is csökkenthető a műanyagszennyeződés.
Vészhelyzet az artériákban
A mikroműanyagokat már megtalálták az emberi tüdőben, az anyai és magzati méhlepényes szövetekben, az emberi anyatejben és az emberi vérben. Egy 2024-es tanulmány szerint azoknak az embereknek, akiknek mikroműanyagok vagy nanoplasztikumok jutottak be a nyaki artériáikba, kétszer akkora esélyük van szívrohamra és agyvérzésre a következő három évben.
A nanoplasztikumok a legveszélyesebb típusú műanyag-szennyeződések. Ezek a minúsculáris részecskék képesek behatolni az egyes sejtekbe és szövetekbe, potenciálisan megszakítva a sejtes folyamatokat. Sherri Mason, a Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója szerint a test hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet, ezért a vegyi anyagok migrálni fognak a műanyagból a testünkbe.
Mindenféle fehérjében megtalálhatók
Az Environmental Researchben publikált tanulmányban több mint egy tucat gyakran fogyasztott fehérjeforrást vizsgáltak. A panírozott garnélarák tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, átlagosan több mint 300 darabot adagonként. A növényi nuggetsek a második helyen végeztek, ezt követték a csirkenuggetsek és a halrudak. A legkevésbé szennyezett fehérjeforrások a csirkemell, a sertéslapocka és a tofu voltak.
A gyümölcsök és zöldségek közül az almák és a sárgarépák voltak a leginkább szennyezettek. A legkisebb részecskéket a sárgarépákban, a legnagyobb műanyagrészecskéket pedig a salátában találták.
Mert ez műanyag
A világon 16 ezer műanyagkémiai anyag ismert, amelyek közül legalább 4200-at nagyon veszélyesnek tartanak. A legújabb technológiát felhasználó kutatások szerint csak az Egyesült Államokban három népszerű vízmárka nanoplasztikumainak száma 110 ezer és 370 ezer közötti volt literenként. A szakemberek az új eredmények tükrében azonnali változásokat sürgetnek. Alternatívaként az alumíniumdobozos kiszerelés válik egyre elterjedtebbé világszerte, jó újrahasznosítás tulajdonságai és alacsony előállítási költségei miatt.
(Borítókép: Getty Images / studio-fi)
