Megállt az idő Magyarországon: a lakhatási szegénység változatlanul sújtja a lakosságot
Továbbra is komoly kihívást jelent a lakhatási válság Magyarországon, ahol a bérlői piac magas díjai és a hitel-törlesztőrészletek miatt nehezen jutnak az emberek megfelelő ingatlanhoz. A lakhatási szegénység ma is 2–3 millió honfitársunkat érint, ami a rendszerváltás óta változatlan probléma.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kerekasztalbeszélgetésén elhangzott, hogy a lakhatási szegénység enyhítésére állami, önkormányzati és civil szervezetek együttműködése szükséges, bár ez nem könnyű feladat. Király Erzsébet visszaemlékezése, melyet Grexa Izabella történész idézett fel, rávilágít arra, hogy a lakhatási problémák már a rendszerváltás idején is jelen voltak. Király 1990-ben vehette át a 1978-ban megigényelt tanácsi lakását, ami a lakáshoz jutás nehézségeit mutatja be a korban.
A lakhatási nehézségek története
A 80-as évek végén a vidéki lakások 4,5 százaléka, míg Budapesten a lakások fele volt tanácsi tulajdonban. A vidéki Kádár-kockák saját forrásból épültek, míg a fővárosban és vidéken is eltérőek voltak a lakáshoz jutás lehetőségei. A tanácsi lakásokat 1983-tól kezdték el öröklakásokként értékesíteni, ami szorongást és létbizonytalanságot okozott azoknak, akik nem tudták megvásárolni azokat. A panelépítési hullám enyhített a lakhatási gondokon, de ezek a lakások már akkor sem feleltek meg teljesen a kor követelményeinek.
A lakhatási válság mai megnyilvánulásai
A lakhatási szegénység ma is ugyanannyi embert érint Magyarországon, mint a Kádár-korszak végén. Az Index szerint az ingatlanpiac 22-es csapdájában az a probléma, hogy még a lakás bérléséhez vagy a hitel törlesztéséhez szükséges forrás birtokában is akadályokba ütközhetnek az emberek. A lakhatási szegénységben élők gyakran nem érik el az átlagfizetést, és nem tudják megfizetni sem a drága albérletet, sem a hiteltörlesztőt. Az országos átlagban egy 40 négyzetméteres lakás bérleti díja 200 ezer forint, míg Budapesten ez 270 ezer forintot is elérhet.
A megoldások keresése
Civil szervezetek, mint a Veszol, igyekeznek segíteni a rászorulóknak megfelelő lakhatást találni, de kevés a szociális bérlakásként használható ingatlan, és a lakásállomány elavult. A Veszol ügyvezetője, Lendvai-Frikkel Attila szerint a lakhatásra fordított összeg nem haladhatja meg a havi összjövedelem 40 százalékát.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által alapított MR Lakásalap Nkft. is segít a rászorulókon. A devizahitel-csalás időszakában 6500 lakást biztosítottak a bajbajutottaknak, amelyeket jelképes összegért visszabérelhettek és később visszavásárolhattak. Az MR Lakásalap 6473 darab ingatlant kapott a Nemzeti Eszközkezelő Programban, és a felújításra, állagmegőrzésre 2022-ben és 2023-ban összesen 6 milliárd forintot kapnak.
A bérlakáspiac és a kormányzati intézkedések
A szakemberek szerint fontos lenne egy államilag szabályozott bérlakáspiac, és a piaci átlagnál olcsóbban kiadott ingatlanokra ösztönözni a tulajdonosokat. Az Index információi szerint a kormány egy lakhatási válságot enyhítő bérlakásprogramot tervezett, de a projekt jelenlegi állásáról nincs további információ.
