A benzin kötelező olcsóbbá tétele adócsökkentés nélkül komoly problémát jelenthet

A szakértők szerint a kormány nem terhelheti az üzemanyag-kereskedőkre a magas üzemanyagárak problémájának megoldását, mivel az árak jelentős részét adók teszik ki. A kiskereskedők mozgástere korlátozott, és a piaci szereplők nem szeretnének ismét ársapkát látni. A KSH kísérleti statisztikájának megfelelőségét is kérdőjelezik, és egyetértenek abban, hogy a nagyobb szereplők, különösen a Mol döntő szerepet játszhat a kormányzati elvárások teljesítésében.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány arra kérte az üzemanyag-kereskedőket, hogy önkéntes alapon igazítsák áraikat a régiós átlaghoz. A KSH április 19-én közölt adatai szerint Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640 forint, míg a régiós országokban 620 forint volt, a dízelnél pedig 654 forintos magyar és 623 forintos régiós átlagárat mutattak ki. Azonban a KSH frissítette az adatait, és az április 22-én kezdődő héten a 95-ös benzin magyarországi átlagára 648 forint, míg a régiós országokban 623 forint volt, tehát a magyar átlagár 4 százalékkal, azaz 25 forinttal volt magasabb a régiós átlagértéknél.

A régiós statisztikában több ország árait rögzítették, az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján. Nagy Márton szerint a gázolajnál 10, a benzinnél 27 forint az eltérés a régiós átlaghoz képest, ami érdekes, mert a KSH a gázolajnál 31 forintos, a 95-ös benzinnél 20 forintos különbséget jelzett. A dízel esetében az 5 százalékos eltérés 4,3 százalékra csökkent, a magyarországi átlagár 649 forint volt, ami 27 forinttal, 4,3 százalékkal haladta meg a régiós 622 forintos átlagárat.

A miniszter arra kérte a kereskedőket, hogy a következő két hétben érjék el a régiós árakat, és kilátásba helyezte, hogy ha ez nem történik meg, akkor kemény eszközökkel fognak beavatkozni. Nagy Márton szerdán ultimátumot adott az üzemanyagpiaci szereplőknek: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adott.

A kiindulási pont nem megfelelő

Az Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke, Egri Gábor szerint a KSH adatsora nem tükrözi pontosan a régiós átlagot, mivel olyan országok is szerepelnek benne, ahova a magyarok nem járnak tankolni. Ha csak a szomszédos országokat vennék figyelembe, a magyar árak megfelelnének a kormányzati elvárásnak. A KSH frissített adatai szerint a szomszédos országokban a benzin átlagára 638 forint volt, a magyar ár ezt 1,6 százalékkal, azaz 10 forinttal haladta meg, míg a dízelnél a környező országokban 638 forint az átlagár, amit a magyar adat 1,7 százalékkal, azaz 11 forinttal múlt felül.

Egri Gábor szerint a KSH régiós átlaga nem megfelelő, és az FBSZ mélységi analízist készít a helyzet tisztázására. Az üzemanyag árának fele adó, és a kormány nem tervez változtatni ezen.

Kevesebb adóval csökkenne az ár

Energetikai szakértő, Holoda Attila úgy véli, hogy a kormány elvárása nem fog teljesülni, mivel a Mol a nemzetközi piaci árakhoz igazítja az árait. A környező országokban az áfa általában 20 százalék körüli, míg Magyarországon 27 százalék, és a jövedéki adót is többel emelték, mint az EU minimális elvárása. Ha az adókat csökkentenék, az üzemanyagárak 600 forint alá csökkenhetnének. Az EKR-díjjal és a kiskereskedelmi adóval korrigált adószint mértéke a Magyar Ásványolaj Szövetség adatforrása alapján 49,1 százalékos, ami szinte pontosan megegyezik a régiós átlaggal.

Holoda Attila szerint az adócsökkentés jelentős árcsökkenést eredményezne, és a költségvetési bevétel is nőhetne a növekvő forgalom miatt.

Ársapka helyett más megoldások

Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója szerint a kormány elvárása a Mol nagykereskedelmi árainak alakulásától függ. A Mol már jelezte, hogy nyáron karbantartások lesznek, ami csökkentheti a finomítási kapacitást, és ezáltal több importra lehet szükség.

Gulyás Gergely kormányinfón ismételte, hogy ha a kereskedők nem tartják be a megállapodást, a kormány beavatkozik, és lehetséges, hogy dinamikus ársapkát vezetnek be. A kormány narratívája egyértelmű: „háború van és háborús árak vannak az üzemanyagpiacon, amely jelentős terheket ró a családokra”, valamint a kormány arra törekszik, hogy a „háborús árakat” visszaszorítsa, mert „nem a családoknak kell megfizetnie a háború árát”.