Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan

Az Európai Unió bírósága a szigorúbb engedélyeztetés mellett áll, a lakosság többsége ellenzi a génmódosított termékeket, az Európai Parlamentre pedig úgy tűnik, hogy nyomást gyakorol a pénzlobbi. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének gazdasági igazságosság programvezetője és génmódosítási szakértője szerint az új GMO-k deregulációja komoly kockázatokat rejt magában.

Az Európai Bizottság tavaly júliusban javaslatot tett az új GMO-k bizonyos kategóriáinak könnyített piacra jutására, ami lehetővé tenné, hogy a fogyasztók tudta nélkül vásároljanak génszerkesztett termékeket. A génszerkesztési folyamat során előforduló mutációk a genom más helyein is biokémiai és összetételbeli változásokhoz vezethetnek, amelyek egészségügyi és környezeti következményei még ismeretlenek.

A Magyar Természetvédők Szövetségének több mint 100 tagszervezete van, amelyek a környezetvédelemmel, természetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkoznak, és Fidrich Róbert a génmódosított élelmiszerek hatásaival és szabályozásaival is foglalkozik. Az Európai Unió bírósága 2018-ban úgy döntött, hogy a génszerkesztéssel előállított termékek is génmódosított szervezetnek minősülnek, és engedélyeztetni kell őket, azonban a Bizottság javaslata ennek ellentmond.

A boltokban látható GMO-mentes címke azon termékekre vonatkozik, amelyek 0,9 százaléknál kevesebb GMO-t tartalmazó takarmánnyal etetett állatokból származnak. Magyarországon tilos a génmódosított kukorica termesztése, és a génmódosított szóját sem engedélyezték Európában.

A géntechnológiai ipar és a pénzlobbi jelentős befolyással bír, és a Bayer és a Monsanto egyesülése után a vegyipari termékek mellett a génmódosított vetőmagokat is forgalmazzák. A független kutatók és a francia élelmiszerbiztonsági hatóság szerint az új GMO-k szigorú szabályozása és engedélyeztetése szükséges.

A Magyar Természetvédők Szövetség (MTVSZ) aktívan részt vesz a GMO-szabályozásért folytatott küzdelemben, és kampányol a kis és közösségi kertek, valamint a rovarok, sünök, madarak és beporzók megóvásáért. Az MTVSZ optimista a természet megóvását illetően, és Luther Márton szavait idézve: "Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még ma ültetnék egy almafát".

Az Európai Parlament képviselői szerdán jóváhagyták az úgynevezett platform-munkavállalók jogainak megerősítését célzó új szabályokat, amelyek a digitális munkaplatformokon dolgozók, mint például az Uber, a Bolt vagy a Wolt munkatársai, valamint az adatkódolással és fordítással foglalkozók foglalkoztatási státuszának helyes besorolását célozzák. Az új jogszabály bevezeti a munkaviszony vélelmét, amely akkor lép életbe, ha a nemzeti jog és a kollektív szerződések, valamint az uniós ítélkezési gyakorlat figyelembevételével ellenőrzésre és irányításra utaló tények állnak fenn a munkaviszonyban. Az irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése. A bizonyítási teher a platformot terheli, vagyis a platformnak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn munkaviszony.

Az algoritmikus irányításra vonatkozó új szabályok biztosítják, hogy a platformalapú munkát végző személyt nem lehet elbocsátani vagy kirúgni egy algoritmus vagy egy automatizált döntéshozatali rendszer által hozott döntés alapján. Ehelyett a digitális munkaplatformoknak emberi felügyeletet kell biztosítaniuk a platformalapú munkát végző személyeket közvetlenül érintő fontos döntések tekintetében.

Az irányelv olyan szabályokat vezet be, amelyek erőteljesebben védik a platformalapú munkát végző személy adatait. A digitális munkaplatformok nem dolgozhatnak fel bizonyos típusú személyes adatokat, például valakinek az érzelmi vagy pszichológiai állapotára és személyes meggyőződésére vonatkozó adatokat.

Az Európai Bizottság 2021-es elemzése szerint több mint 500 digitális munkaplatform működik, és az ágazat több mint 28 millió embert foglalkoztat – ez a szám 2025-re várhatóan eléri a 43 milliót. Míg a platformokon dolgozók többsége hivatalosan önálló vállalkozó, körülbelül 5,5 millió ember tévesen minősülhet önálló vállalkozónak. Az elfogadott szöveget most a tagállami kormányokból álló Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia, majd kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit beépítsék nemzeti jogszabályaikba.

Az Európai Parlament ciklusának utolsó plenáris hetén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, igazi választási kampánybeszédet tartott, amelyben 470 milliárd euróval többet ígért az európai gazdaság versenyképességének javítására. Az elnökasszony elismerte, hogy a válságok megviselték az Európai Uniót, és a következő években az EU egyik legfőbb célja a versenyképesség növelése kell legyen. Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök által készített jelentéstervezet alapján az EU a tőkepiaci unió kiteljesítésével vonna be többletforrásokat a piacról. Ursula von der Leyen szerint az újabb uniós jogkörök bővítésével, avagy "még több EU-val" évente 470 milliárd eurót lehetne az európai versenyképesség ösztönzésére fordítani. A Bizottság három területen kíván előre lépni: a nemzeti szabályok harmonizálása, uniós megtakarítási termékek bevezetése lakossági befektetők számára, és a legfontosabb piaci szereplők felügyeletének megerősítése. Az energiaköltségek csökkentésével, a munkaerő- és készséghiány megoldásával, valamint a kereskedelem fontosságának kiemelésével kívánja az Európai Bizottság elnöke elősegíteni az európai gazdaság versenyképességének növelését.