Adóbevallás 2021: Minden, amit tudni kell

Közeledik a május 21-i adóbevallási határidő, és bár a rendszer ma már jól működik, fontos odafigyelni, hogy elkerüljük a későbbi problémákat. A Kasszakulcs podcast legújabb adásában a NAV szóvivőjével, Kis Péterrel beszélgettek az adóbevallás fontos részleteiről.

A bejelentett munkavállalóknak érdemes figyelniük arra, hogy minden szükséges adatot helyesen tüntessenek fel az adóbevallásukban. Ha valami nem stimmel, vagy ha jogosultak vagyunk valamilyen visszatérítésre, akkor is van lehetőségünk a helyesbítésre. Az adóbevallás során olyan tételek is előfordulhatnak, amelyekről a NAV nem tud, ezért ezeket külön kell bevallani.

Fontos tudni, hogy vannak olyan jövedelemforrások, amelyeket nem kell bevallani, de ha valamit javítani szeretnénk, vagy adókedvezményt igénybe vennénk, akkor is van erre lehetőségünk. Ha valaki elkésik az adóbevallással, még akkor is igénybe vehet bizonyos kedvezményeket, és többféle módon is rendezheti az esetlegesen fennálló adótartozását.

A Kasszakulcs podcastban Gyükeri Mercédesz és Sztojcsev Iván beszélgetett a témáról Kis Péterrel, a NAV szóvivőjével. A műsort a Raiffeisen Bank támogatta, és az adások a Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts, SoundCloud, valamint a YouTube platformokon is elérhetőek.

A NAV tevékenysége azonban nem csak az adóbevallások körül forog. A Népszava információi szerint a NAV végrehajtási eljárást indított több kórház ellen is. A NAV azonban cáfolja, hogy végrehajtási eljárást folytatott volna a jászberényi Szent Erzsébet kórházzal szemben. A hivatal szerint "álhír", hogy inkasszót hajtottak volna végre a kórház számláján, és hangsúlyozzák, hogy sem most, sem korábban nem folytattak ilyen eljárást az említett intézménnyel szemben. A végrehajtási eljárás alá vont adósok között a Népszava szerint két fővárosi kórház is szerepel, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor Kórház, de ezeket a NAV nem említi közleményében.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság válaszában azonban azt állította, hogy „hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak”. Korábban azonban már megírtuk, hogy a magyarországi kórházak tartozása meghaladta a százmilliárd forintot, és a kormány közbe is lépett, terveik szerint két lépcsőben, 104 milliárd forintot fordítanak a rendezésre. Ekkor a kórházak adóssága már meghaladta a 110 milliárd forintot, és havi szinten húsz milliárddal növekszik. Márciusban a kórházak már 105 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, és a kifizetetlen számlák a betegellátást is veszélyeztetik. Míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal. Március végén az egészségügyi tartozások már 90 milliárd forintra rúgtak, vagyis a teljes adósságállomány 70 százaléka a kórházaknál és a rendelőknél jelentkezett. A kormány a nyár közepéig 104 milliárd forint tartozást fog rendezni az egészségügyben, ami azért lehetséges, mert a 90 milliárdos tartozásba nem számítják bele az alapítványi fenntartású egyetemi klinikák adósságát, mivel azok már nem közintézmények. Április végéig 63,4 milliárd forint működési támogatást biztosítanak a kórházak adósságrendezésére. A 2023 év végén a kórházak tartozása rekordmagasságot ért el, átlépte a 130 milliárd forintot is az egyetemi és az egyházi intézményeket is belevéve. Októberről november végére mintegy 5 milliárd forinttal nőtt ez az összeg, és hiába a kormányzati ígéretek, egyelőre a helyzet nem változott.