Állami egyetemek tanárai másod- és harmadállásban

Az állami egyetemek, mint az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárainak fizetése egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába. Gábor Polyák, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Média- és Művészetelméleti Tanszék vezetője szerint egyértelműen politikai döntés kérdése, hogy az állam hajlandó-e egy jelentéktelen összeget a költségvetésből a tanárok minimális fizetésemelésére fordítani, amely az elmúlt két évben, a magas infláció ellenére sem nőtt.

Az ország vezető egyetemein, több mint 3000 alkalmazott fejezte ki elégedetlenségét a méltánytalan bérekkel és munkakörülményekkel kapcsolatban. A feszültség a Liszt Ferenc Zeneakadémián csúcsosodott ki, amikor hatvan diák jelent meg egy szenátusi ülésen, hogy felhívják a kancellár, Attila Kotán figyelmét arra, hogy az intézmény alkalmazottai sorra hagyják el az egyetemet. Nem sokkal az eset után több kulcsfontosságú egyetemi vezető – köztük a pénzügyi igazgató, a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató és egy főkönyvelő – távozásának híre is napvilágot látott.

Az utóbbi hetekben közel háromezer alkalmazott lépett elő a három nagy egyetemen, hogy követeljék fizetési helyzetük rendezését és a minőségi oktatáshoz méltó körülményeket. Az elégedetlen alkalmazottak követeléseiket az intézmények fenntartójához, az államhoz – pontosabban a János Csák vezette Innovációs és Kultúra Minisztériumhoz (KIM) – irányítják.

Az ELTE közel 1500 alkalmazottja nyílt levelet írt, amelyben azonnali 33%-os fizetésemelést követelnek, hasonlóan az általános és középiskolai tanárokhoz. A BME több mint ezer alkalmazottja, köztük a rektor, Prof. Dr. Tibor Czigány is csatlakozott a kezdeményezéshez, 50%-os béremelést követelve. A Liszt Ferenc Zeneakadémia körülbelül 250 alkalmazottja, valamint a HUN-REN Magyar Kutatóhálózat kutatóintézeteinek mintegy 1500 alkalmazottja is csatlakozott az aláírásgyűjtéshez.

2023-ban az egyetemi végzettségűek átlagos bruttó fizetése körülbelül 850 000 forint volt, a minimálbér bruttó 232 000 forint (az átlagos infláció az egész évben 17,6%-os volt). Az állami felsőoktatási intézményekben azonban egy ELTE-s adjunktus, aki doktori fokozattal rendelkezik, jelenleg havi bruttó 420 000 forintot keres, amiből 279 300 forintot visz haza, míg a BME-n ez az összeg bruttó 277 200 forint, amiből a munkáltatói pótlékok nélkül nettó 243 789 forint marad.

Kétségbeesés és másodállások

Az ELTE egyik mesteroktatója szerint a helyzet változása nélkül a tanárok sorra hagyják majd el az egyetemeket. A tanárok és az alacsonyabb fizetésű segítő személyzet is hetente adja be a felmondását. Az egyik forrásunk, egy tíz éves oktatói tapasztalattal rendelkező adjunktus, nettó 280 000 forintos fizetést kap, ami "egyértelműen nem elegendő a megfelelő megélhetéshez, nemhogy a család támogatásához. A különböző más munkák elvégzése teljesen kimerít" – mondta.

Egy másik forrás szerencsésnek érzi magát, hogy jelenleg nagy a piaci igény a szakterületük iránt. Ennek ellenére a 8 órás egyetemi munka mellett további 4-6 órás műszakot kell vállalniuk minden nap. A több munkahely vállalása mellett a családi és személyes élet is háttérbe szorul, sokaknál mentális problémákat, például frusztrációt és kétségbeesést okoz.

Olivia Gazsi, a Zeneakadémia Tanulmányi Osztályának vezetője, a munkaerőhiány miatt kénytelen volt a diákokhoz fordulni, hogy egyáltalán lehessen az egyetemen a felvételi folyamatot lebonyolítani. Gazsi Facebook-bejegyzésében említette, hogy a néhány hetes munkát nem lehet pénzzel kompenzálni, csak csokoládéval és házi süteményekkel. Hozzátette, hogy kollégái fizetése "átlagosan nem haladja meg a bruttó 360 000 forintot (ami körülbelül 240 000 nettót jelent), amiből valóban elkötelezett munkát végeznek, de a mai inflációval, talán még a lakbér kifizetésével is, lehetetlen megélni. Fizetésemelésre nincs esély, különösen az oktatással kapcsolatos területeken. A megszorítások viszont mindenhol jelen vannak".

Egyértelműen politikai döntés

Az állami intézmények vezetői az elmúlt hónapokban közös erőfeszítéseket tettek a fenntartótól a fizetésemelésre szánt források biztosítása érdekében. Információink szerint az ELTE Bölcsészettudományi Karának egy vezető alkalmazottja az általános és középiskolai tanárok januári fizetésemelése után kezdett adatokat gyűjteni a különböző pozíciókban dolgozó alkalmazottak fizetéseiről. A Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére a négy állami egyetem (ELTE, BME, Zeneakadémia és MKE) összehangoltan és számszerűsítve mutatta be a szükséges finanszírozási igényeket a Hankó Balázs vezette Innovációs és Felsőoktatási Hivatalnak. A fizetési igény most a Pénzügyminisztériumhoz érkezett, ahol vizsgálják, hogy lehetséges-e a költségvetésből forrásokat különíteni erre a célra.

A négy említett egyetem összegzése szerint a dolgozóik 33%-os fizetésemeléséhez összesen tízmilliárd forint szükséges. Gábor Polyák, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Média- és Művészetelméleti Tanszék vezetője, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE-szervezetének tagja válaszul megjegyezte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (KIM) nem utasította el azonnal a fizetési igényt, mivel a statisztikák olyasmit mutattak, amit

még János Csák minisztériuma sem állíthat, hogy minden rendben van. Egyértelműen semmi sem rendben

– állapította meg. Hozzátette: egyértelműen nem pénzügyi kérdésről van szó, hanem arról, hogy az állam hajlandó-e ilyen összeget fordítani erre a célra. A tanszékvezető kiemelte, hogy bár a 33%-os fizetésemelés fontos lépés, "messze nem teszi versenyképessé a fizetéseket". Ez a korrekció csak annyit jelentene, hogy az érintett egyetemek oktatóinak fizetése visszatérne a két évvel ezelőtti szintre, mivel az alapfizetéseiket azóta nem emelték jelentősen, miközben az általános infláció ebben az időszakban közel 34%-os volt. "Nagyon kevés gazdasági ágazat van, ahol az inflációkövetés az elmúlt két évben nulla százalék volt; ez a 33%-os emelés csupán a túlélésről szól. Elég ahhoz, hogy a többségüket a szakmában tartsa és ne keressenek más munkát" – mondta.

Őscsótányfajt találtak magyar és szlovák kutatók

Az ELTE, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Szlovák Tudományos Akadémia kutatói új őscsótányfajt azonosítottak. A Perspicuus csincsii nevet kapott fajt egy ajkaitba zárva találták meg. Ez a borostyánkő-típus gyakran tartalmaz pókszabásúakat és rovarokat, amelyek a késő kréta korban (86,3-83,6 millió évvel ezelőtt) gyantába léptek és ott ragadtak.

Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Föld és Őslénytár munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, hogy a zárványok kutatását Hajdu Zsófia és Czirják Gábor egykori ELTE-s hallgatóktól örökölte. A csótány beazonosítása nem volt egyszerű, mivel az állat körülbelül 4,7 milliméteres, és a borostyánkő sötét és repedezett volt. A csótánynak hiányzott a feje, csak a csápok és a szájszervek néhány darabkája maradt meg, de a lábak is hiányosak voltak. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék kutatója és Hemen Sendi, a Szlovák Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének kutatója segítségével sikerült az új fajt beazonosítani.

Az új faj a már kihalt Perspicuus csótánygénuszhoz tartozik. Szabó Márton a fajt egykori osztálytársáról, Csincsi Szabolcsról nevezte el, aki évek óta támogatja az iharkúti dinoszauruszlelőhelyen zajló kutatásokat. Az ajkait kőszénből származó borostyánkő a kutatók számára kincs, mivel világszerte kevés borostyán származik ebből a korból. Az ajkait lehetőséget ad a paleontológusoknak, hogy a sok millió évvel ezelőtt élt rovarokat is tanulmányozni tudják. Az ajkai kőszénben már számos gerinces állat ősmaradványát felfedezték, de az ajkait révén nyerhetünk bepillantást a dinoszauruszok árnyékában élő szárazföldi élővilágba. A Perspicuusok korábban már előkerültek a burmitban is, ami szintén késő kréta, körülbelül 99 millió éves mianmari borostyán. A két lelőhely között 9000 kilométer távolság és 13-15 millió éves korkülönbség van.