Kína nagyvárosainak süllyedése fenyegeti a lakosságot

A kutatók felfedezték, hogy Kína közel felének nagyvárosai süllyednek, ami milliók életét sodorhatja veszélybe a gyors urbanizáció és a fokozódó vízkitermelés következtében.

A BBC által ismertetett jelenség a gyorsan növekvő lakosságszám és az ezzel együtt járó vízigények növekedése miatt alakult ki. A városokban a víz nagyrészt a felszín alatti rétegekből származik, aminek kitermelése hozzájárul a süllyedéshez.

Sanghaj és Tiencsin városai már az 1920-as évek óta ismertek süllyedésükről, Sanghaj például száz év alatt három méterrel került lejjebb. Egy új kutatás azonban rámutatott, hogy ez a probléma Kína számos más nagyvárosát is érinti, mint például Pekinget, Fucsout, Hofejet és Hsziant. A kutatás során 82, kétmillió lakosnál nagyobb várost vizsgáltak meg, és a Sentinel-1 műhold segítségével gyűjtött adatok alapján elemezték a magasságváltozásokat.

Az 2015 és 2022 közötti időszakban gyűjtött adatok szerint a vizsgált városi területek 45 százaléka évente több mint 3 milliméterrel süllyed, míg 16 százalékuk évi 10 milliméternél is nagyobb mértékben süllyed, ami már gyors süllyedésnek minősül. Ez alapján körülbelül 67 millió ember él olyan területen, amely veszélyeztetett a süllyedés miatt.

A tengerparti területek különösen veszélyeztetettek, ahol a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés és a szárazföld süllyedése együttesen növeli az árvizek kockázatát. Jelenleg Kína területének körülbelül 6 százaléka van a relatív tengerszint alatt, de ez a szám a következő száz évben akár 22-26 százalékra is emelkedhet, ha a szén-dioxid-kibocsátás közepes vagy magas szinten marad. Ezáltal több százmillió ember kerülhet árvízveszélybe.

A városok süllyedésének geológiai okai mellett a vízkitermelés a legdominánsabb tényező. Robert Nicholis professzor, a Kelet-Anglia Egyetem kutatója szerint Kínában sokan élnek olyan területeken, amelyek geológiai szempontból fiatal üledékeken helyezkednek el, és ezek a területek hajlamosak a süllyedésre, ha a talajvizet eltávolítják. A kínai kutatócsoport által vizsgált 1600 talajvízmegfigyelő kút adatai is megerősítik, hogy a növekvő vízkitermelés áll a városok süllyedése mögött. Emellett a városi közlekedési rendszerek, valamint az ásvány- és szénbányászat is hozzájárulnak a problémához.

A probléma kezelésére Tokió példája mutatkozik ígéretesnek, ahol a talajvíz kiszivattyúzásának korlátozása jelentősen csökkentette a város süllyedését. Sanghaj esetében is a környezetvédelmi szabályozás bevezetése után csökkent a süllyedés mértéke. Ting Hsziaoli, a Hongkongi Műszaki Egyetem tudósa szerint ott, ahol nem a talajvíz felhasználása jelenti a problémát, egyszerűen arról van szó, hogy a talaj összenyomódik, és érdekesség, hogy a nagyobb épületek lassabban süllyednek, aminek oka valószínűleg az, hogy mélyebb alappal rendelkeznek.