Újabb kemény válasz érkezett az Izrael elleni iráni csapásra

Szankciókat jelentett be Irán ellen a brit és az amerikai kormány az Izrael ellen múlt szombaton végrehajtott támadás miatt. A közösen kidolgozott és bevezetett intézkedéscsomag elsősorban az iráni fegyveres erők irányító testületeit, magas rangú vezetőit és kiszolgáló intézményeit érinti.

Irán szombat éjjel több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen, válaszul egy korábbi, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra. Az izraeli légvédelem, szövetséges országok, köztük Nagy-Britannia légierőivel együttműködve, a támadó eszközök nagy többségét megsemmisítette.

A brit kormány által bejelentett szankciók értelmében az érintett iráni személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni pénzügyi szolgáltatóktól. A tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is kiterjed.

A konfliktus tovább eszkalálódott, amikor Izrael drónokkal támadta meg Iránt, egy olyan légibázist célozva meg, amely közelében nukleáris létesítmény is található. A nyugati hatalmak igyekeztek megakadályozni az izraeli válaszcsapást, attól tartva, hogy a közel-keleti térség lángba borulhat.

A The New York Times korábban arról számolt be, hogy a szíriai akció, amelyre Irán válaszolt, pontosan mi előzte meg. Iszfahán térségében három drónt lőttek le, ahol az iráni légierő egyik fontos bázisa és egy nukleáris létesítmény is helyezkedik el, amelyet azonban nem ért találat.

Az Egyesült Államok szankciókat jelentett be az Iszlám Forradalmi Gárda és az iráni védelmi minisztériumot támogató szervezetek ellen. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az intézkedéseket a következő napokban ismertetik, és az Egyesült Államok egyeztet a G7-országokkal és más partnerekkel egy átfogó válasz érdekében.

Sullivan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok habozás nélkül folytatni fogja a fellépést a szövetségesekkel és partnereikkel, valamint a Kongresszussal együttműködve, hogy az iráni kormányt felelősségre vonják rosszindulatú és destabilizáló cselekedeteiért.

Irán hétvégi drón- és rakétatámadása Izrael ellen nem okozott halálos áldozatokat vagy komoly károkat, mivel az izraeli védelmi rendszerek, amerikai, brit és francia katonai védelemmel kiegészítve, a támadó eszközök zömét elfogták.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a szövetségesek válasza megmutatja az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, miközben önmérsékletre intett és megpróbálta megakadályozni a konfliktus eszkalációját. Az Izrael és Irán közötti feszültség a Hamász október 7-i támadása óta fokozódott. Sullivan szerint az Egyesült Államok továbbra is dolgozik a légi és rakétavédelmi rendszerek integrálása érdekében a Közel-Keleten, hogy szembeszálljon Irán drónprogramjával.

Amerikai tisztviselők megerősítették, hogy Izrael légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, mivel robbanásokról érkeztek jelentések Iszfahán és Tabriz városok felett, miközben az iráni kormány igyekezett bagatellizálni a támadás mértékét. Az izraeli N12 hírcsatorna arról számolt be, hogy Izrael Irakban és Szíriában is csapást mért célpontokra, és mindkét országból robbanásokat jelentettek. Az iráni állami média azt sugallta, hogy a légi támadások minidrónokkal történtek, és az iráni hadsereg egyik magas rangú parancsnoka azt mondta, hogy Iszfahánban nem keletkezett kár.

Izrael csütörtökön figyelmeztette Washingtont, hogy a következő 24-48 órában csapás várható, amely figyelmeztetés az amerikai-izraeli stratégiai tanácsadó csoport virtuális ülésén hangzott el, amelyen Jake Sullivan és izraeli kollégája, Tzachi Hanegbi, valamint az izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter, Ron Dermer vett részt. A CNN szerint az izraeliek biztosították az amerikaiakat arról, hogy Irán nukleáris létesítményei nem lesznek célpontok.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elutasította a palesztin államiság megadását, ahol az amerikai vétó mellett két tagállam tartózkodott, így a szavazás eredménye 12 igen és 1 nem szavazat volt. Az amerikai álláspont szerint a palesztin államiságnak Izrael és a palesztinok közötti tárgyalásokon kell kialakulnia. Israel Katz, Izrael külügyminisztere elismerését fejezte ki az Egyesült Államok felé a vétó miatt, és szégyenteljesnek nevezte magát a javaslatot is.

A péntek hajnali, Irán ellen végrehajtott izraeli akció válaszcsapás volt arra az előző hétvégi támadásra, amelynek során Teherán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki – Irak és Jordánia légterén át – Izraelre. Az összességében mintegy 9-10 tonna robbanóanyaggal megpakolt eszközök tényleg minimális pusztítást okoztak csak. Az izraeli válaszcsapás két szimbolikus elemet tartalmazott: az egyik, hogy emlékeztesse Iránt, Izrael képes az ország bármely részét könyedén elérni, a másik pedig, hogy a csapást Ali Hámenei nagyajatollahnak, a legfőbb iráni vezetőnek a születésnapjára időzítették.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Kaiser Ferenc szerint, ha komolyra fordulnak a harci cselekmények Irán és Izrael között, akkor akarva-akaratlanul is bele fognak más országok is sodródni, hiszen például ha egymást támadják, akkor Jordánia és Irak felett kell átlőniük rakétáikat. Az esetleges eszkaláció globális kihatásokkal járna, hiszen a Közel-Kelet a kőolaj- és földgázszükséglet jelentős részét fedezi Európa számára, és a Perzsa-Öböl környékéről exportált fosszilis energiahordozók eljuttatása is veszélybe kerülne.

Irán cáfolja, hogy kívülről érkezett volna a hajnali támadás. Az iráni űrkutatási hivatal szóvivője, Hoszein Dalirian szerint az amerikai sajtóértesülések nem helytállók, és csupán néhány drón berepülési kísérletéről volt szó, amelyeket az iráni légvédelem lelőtt. Ebrahim Raiszi államfő a múlt hétvégi Izrael elleni támadásra utalva kijelentette, hogy az akcióval „megmutatták Irán tekintélyét, az iráni nép egységét és vaskaratát”. Az iráni rakéták nagyját Izrael még a levegőben megsemmisítette, különösebb károkat nem okoztak. Az izraeli vezetés többször is utalt rá a héten, hogy nem hagyják válasz nélkül a támadást, de az államfő beszédében nem tett utalást a hajnali robbanásokra.