Irán nukleáris fenyegetése Izraellel szemben

Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka, Ahmad Haghtalab bejelentette, hogy Teherán felülvizsgálhatja nukleáris doktrínáját az Izraellel fennálló feszültség hatására, amely a közel-keleti konfliktus új szintjére emelkedhet.

Haghtalab szerint a nukleáris politika és a korábban közölt megfontolások felülvizsgálata "teljesen lehetséges", és hangsúlyozta, hogy az irániak felmérték az izraeli atomlétesítményeket, amelyek ellen bármikor csapást mérhetnek, különösen, ha Izrael támadást hajtana végre az iráni nukleáris központok ellen.

Az iráni vezetők régóta tagadják azokat a vádakat, amelyek szerint az ország atomprogramja atombomba kifejlesztését célozza, és azt állítják, hogy kutatásaik békés célokat szolgálnak. Ennek ellenére egyes feltételezések szerint Irán közel állhat a nukleáris fegyver kifejlesztéséhez.

Izrael, amely a svéd SIPRI kutatóintézet szerint 90 darab nukleáris töltettel rendelkezik, és az atomhatalmak közé tartozik, április 1-jén bombázta le a Damaszkuszban található iráni nagykövetséget. Bár Jeruzsálem nem ismerte el a támadást, nem is tagadta azt. Teherán válaszul szombat éjjel 300 rakétát és drónt indított Izrael ellen.

A Sky News Alistair Bunkall közel-keleti tudósítót idézve a válasz késlekedésének három lehetséges okát említi: a kormányzat megosztottsága Jeruzsálemben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök személye vagy pedig a rossz időjárás. A jelentések szerint Izrael április 30. után adhatja ki a parancsot az IDF-nek a vezetés, amely a zsidó vallási ünnep, a pészah befejeződéséig várakozik. A nemzetközi közösség többsége óva intette Izraelt egy nagyszabású támadástól, mivel attól tartanak, hogy ez kiterjedt háborúhoz vezethet a térségben. Az izraeli politikában is megosztottságot okozott a helyzet, mivel a döntéshozók egyik fele elkerülné a súlyos összecsapásokat, míg mások a komoly megtorlás mellett szólalnak fel. A választ ellenzők tábora többségében azzal érvel, hogy az országnak így is elég problémája van, egyáltalán nem hiányzik számukra egy újabb konfliktus. Akik viszont a drasztikus megoldásokat választanák, azok szerint az iráni nukleáris létesítmények lebombázása is „jogos önvédelmi lépés” lenne.

Netanjahu természetéből fakadóan szereti halogatni a választ, és többnyire addig kivár a mások elleni támadások döntéseivel, ameddig gyakorlatilag már nem marad más választása. Irán környékére a napokban súlyos viharok csaptak le, amelyek hatalmas esőzésekkel jártak, és Bunkall szerint Jeruzsálem megpróbálhatja kivárni a körülmények javulását, hogy utána csapjon le az iráni célpontokra.

Azonban a New York Times információi szerint Izrael nem számított arra, hogy Irán ilyen erős megtorlást hajt majd végre ellenük, és a támadást anélkül hajtotta végre, hogy konzultált volna az Egyesült Államokkal, ami az amerikai kormány haragját is kiváltotta. Izraeli vezetők elismerték, hogy elszámolták magukat, és Washington panaszt tett a zsidó állam védelmi miniszterénél amiatt, hogy nem szóltak a katonai akcióról. Közben a Biden-kormány közvetítőkön keresztül megüzente Iránnak: nem tudtak a támadásról és nem akarnak háborút. Az, hogy lesz-e háború végeredményében azon múlik, Izrael megtámadja-e Iránt megtorlásként.