A bicskei gyermekotthon vizsgálatának eredményei
A Fővárosi Közgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság bemutatja a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélések hátterének kivizsgálását. A bizottság záróülésén elfogadott jelentés szerint a fővárosnak be kellett volna avatkoznia a gyermekek védelme érdekében.
A Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottsága március 4-én tartotta alakuló ülését, de azóta négy ülést követően befejezte munkáját. A bizottság elnöke, Kiss László, a III. kerület polgármestere, március végére hívta össze a 11 beidézett személyt, köztük Áder János testvérét, Pölöskei Gábornét, Tarlós Istvánt és Csomós Miklóst, de az üléseken senki sem jelent meg. Ez már a második alkalom volt, hogy a beidézettek nem vettek részt a vizsgálatban.
A bizottság tagjai között szerepeltek többek között Kiss László, Gajda Péter, Soproni Tamás, Dódity Gabriella és Wintermantel Zsolt polgármesterek, akik a gyermekotthonban történtek után nyomoztak. Az elsőként érkező Soproni Tamás, Teréváros polgármestere után Gajda Péter, Kispest polgármestere és Dr. Kiss László, Óbuda polgármestere is megjelent, míg a fideszes képviselők távol maradtak.
Kiss László elmondása szerint a bizottság elvégezte a rábízott feladatot, és minden 2011 előtti információt átvizsgáltak, beleértve a fővárosi levéltár adatait is. Azonban a vizsgálatok során nem találtak gyermekvédelmi jelzést, ami a fővároshoz érkezett volna 2011 előtt. A csütörtöki záróülésen a városvezetői koalíciós többséggel elfogadták a vizsgálattal kapcsolatos jelentést, amely szerint a fővárosnak be kellett volna avatkoznia a gyermekek védelme érdekében.
A bicskei gyermekotthonban történtekért a fenntartó felelősségét Kiss László hangsúlyozta, de hozzátette, hogy a felkért tanúk közül senki sem mutatott elég bátorságot ahhoz, hogy a bizottság elé álljon, így nem derült ki, hogy ki milyen információkkal rendelkezett. Wintermantel Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint a bizottság alkalmatlan volt arra, hogy érdemi megállapítást tegyen, és a jelentés inkább sejtetéseket tartalmaz.
Tarlós István, a korábbi főpolgármester korábban kijelentette, hogy bizalmi alapon szavazott V. Jánosra, de személyesen nem ismerte őt. A jelentés szerint azonban a fővárosnak fegyelmi eljárást kellett volna indítania az ügy 2011-es kipattanásakor, és az igazgatót sem függesztették fel, még a rendőrségi eljárás idején sem. Tarlós István írásban válaszolt a bizottság kérdéseire, és bocsánatot kért az áldozatoktól.
A bizottság három javaslatot fogadott el, amelyek célja a hasonló esetek megelőzése és az áldozatok támogatása. Ezek között szerepel egy bejelentő felület létrehozása, konzultációs fórumok működtetése, valamint akkreditált képzések szervezése.
A bicskei igazgató ügye azután került elő, hogy helyettese, K. Endre, kegyelmet kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől. A kényszerítésért elítélt K. Endre a pedofil igazgató tettét akarta eltussolni egy hamis vallomás aláíratásával. Az ügy hullámai elsodorták Novák Katalin köztársasági elnököt, Varga Judit volt igazságügyi minisztert, és Balog Zoltán is lemondott emiatt a Magyar Református Egyház zsinati elnöki pozíciójáról, de püspöki székét egyelőre megtartotta a Dunamelléki Egyházkerületben.
A bizottsági jelentésben részletesen szerepel a szóbeli meghallgatások, azonban az abúzusra utaló részeket a sértettek védelme érdekében nem írták bele a jelentésbe. Kiss László szerint az abúzusok áldozatainak szóbeli meghallgatása rendkívüli megviselő volt még számára is, és az intézményvezetők mindent megtettek azért, hogy a bántalmazásokról ne tudjon senki. A jelentés szerint az intézmény száz munkavállalója közül csak négyen vállalták, hogy bejelentést tesznek az ügyben, és egyiküket el is bocsátották.
Cikkünk frissült.
