Az Európai Unió új jogszabályt fogadott el a legális bevándorlás elősegítésére, a környezetvédelem erősítésére és az uniós szankciók megsértésének büntetésére
Az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy jogszabály-módosítást, amely megkönnyíti a nem uniós állampolgárok számára a munkavállalási és tartózkodási engedélyek megszerzését, ezzel elősegítve a jogszerű bevándorlást, valamint több környezetvédelmi intézkedést is bevezetett, és szigorú szankciókat vezetett be az uniós korlátozó intézkedések megsértői ellen.
Az Európai Unió célja a képzett és tehetséges munkavállalók bevonzása, valamint a legális migrációval kapcsolatos hiányosságok orvoslása. Az MTI jelentése szerint a módosított jogszabály rövidebb kérelmezési eljárást ír elő, és erősíti az unión kívüli országokból érkező munkavállalók jogait, lehetővé téve számukra a munkáltatóváltást és egy bizonyos időtartamú munkanélküliséget is.
A nem uniós állampolgárok mostantól egy másik uniós országból is benyújthatják kérelmüket, amennyiben rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy kiadja az engedélyt, az egyben munkavállalási jogosultságot is biztosít.
A kérelmeket három hónapon belül el kell bírálni, és ha a tagállamok munkaerőpiaci helyzetet ellenőriznek, azt is ezen időszak alatt kell megtenniük. Az engedély birtokosai munkáltatót válthatnak, és a tagállamok ellenőrizhetik a munkaerőpiaci helyzetet, valamint előírhatnak egy minimális időtartamot, amely alatt az engedélyesnek az első munkáltatónál kell maradnia.
A jogszabály-módosítás a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy azt nemzeti jogrendjükbe átültessék.
Az Európai Unió Tanácsa emellett elfogadta a személygépkocsikra, kisteherautókra és teherautókra vonatkozó kibocsátási határértékekre vonatkozó Euró 7 rendeletet, az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelvet, valamint új szabályokat az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében.
Az Euro 7 rendelet szigorúbb határértékeket vezet be a fékezés során keletkező részecskekibocsátásra és az élettartamra vonatkozó követelményeket is szigorítja. Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelv célja, hogy 2030-ra minden új épület kibocsátásmentes legyen, és 2050-re az EU teljes épületállományát kibocsátásmentessé kell átalakítani. Az irányelv kihirdetését követően a tagállamoknak két év alatt kell a rendelkezéseket átültetni nemzeti jogrendszerükbe.
Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv és az ipari kibocsátási portál létrehozásáról szóló rendelet célja az ipari tevékenységek környezeti hatásának szabályozása és nyomon követése. Az új szabályok az ipari létesítményekből származó káros kibocsátások mennyiségének csökkentésével biztosítani fogják az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelmét.
A két jogszabály a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Az uniós tagállamoknak ezt követően 22 hónapjuk lesz arra, hogy a rendelkezéseket nemzeti jogrendszerükbe átültessék.
Az Európai Unió Tanácsa pénteken továbbá jogszabályt fogadott el, amely az uniós korlátozó intézkedések tagállamok általi megsértésének vagy kijátszásának büntethetőségét teszi lehetővé. Az új jogszabály szerint bizonyos cselekmények, mint például az utazási tilalom kijátszásában való segédkezés, a szankcionált árukkal folytatott kereskedelem vagy tiltott pénzügyi tevékenységek végzése, valamennyi tagállamban bűncselekménynek fognak minősülni. Az ilyen bűncselekmények elkövetésére való felbujtás és az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegély szintén bűncselekménynek minősülhet.
Az uniós korlátozó intézkedések megsértőit innentől "hatékony és arányos" büntetőjogi szankciók sújtják, beleértve a pénzbírságot és szabadságvesztést is. Jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek abban az esetben, ha valamely bűncselekményt egy vezető tisztséget betöltő személy követett el, és az ilyenkor kiszabott büntetőintézkedések magukban foglalhatják az üzleti tevékenységektől való eltiltást, valamint a gazdasági tevékenységek folytatására vonatkozó engedélyek és felhatalmazások visszavonását.
Az irányelv a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak 12 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy nemzeti jogukba átültessék.
A német parlament alsóháza pénteken megszavazta, hogy ősztől speciális bankkártyára utalják a Németországban tartózkodó menedékkérők és bevándorlók szociális juttatását, ahelyett hogy ezt készpénzben kapnák meg. A jogszabályt támogató képviselők szerint az új rendszer segíthet megakadályozni, hogy a bevándorlók a német államtól kapott juttatásokat embercsempészek kifizetésére használják, vagy hazautalják a családjuknak. A kártyát a tervek szerint november 6-án vezetik be mind a tizenhat német szövetségi tartományban.
Szerdán megszavazta az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) új migrációs és menedékügyi paktumát. A paktum érinti a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát, kezdve az illegális bevándorlók átvilágításától az Európai Unióba érkezésükkor, a biometrikus adatok felvételén, a menedékkérelmek benyújtásának és kezelésének eljárásán, valamint annak meghatározásán keresztül, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért.
