Ez lehet Karácsony Gergely következő nagy döntése, sokan katasztrófáról beszélnek

Elutasítják a hajósok a budapesti kikötő-megszüntetések tervét, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester korábban vitára bocsátott, de a hajós szakma javaslatait figyelmen kívül hagyta – állítják szakmai szervezetek.

A Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés a BKV hajózási ágazatának ellehetetlenülését eredményezné, mivel a fővárosi Duna szakaszon tíz személyhajót üzemeltető cég kikötőinek száma 11-ről ötre csökkenne. Karácsony Gergely a közösségi oldalán jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat módosítja a Duna-parti Építési Szabályzatot (DÉSZ), amelynek célja a belvárosi hajók kitiltása és a panoráma védelme. A módosított rendeletet április végén tárgyalja a testület, és ha elfogadják, 2025 januárjától lép életbe.

A hajós szakma képviselői szerint a tervezet radikális, és a kikötők számának csökkentése jelentős károkat okozna a turizmusban és a magyar személyhajózásban érintett mintegy tízezer ember megélhetésében. Tóth Mihály, a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a fővárosi hajókikötők átrendezése veszélyeztetné a közlekedésbiztonságot, növelné a zaj- és levegőszennyezést, és a jelenlegi 68 kikötőhely számában is csökkenés lenne.

A szállodahajókat is érintené a módosítás, amelyeknek a belvárosból kitiltott járműveknek a még nem létező külvárosi kikötőkben kellene helyet találniuk. A kikötők megszüntetésével kapcsolatosan a Főpolgármesteri Hivatalnak nincs olyan kikötője a Duna budapesti szakaszán, amely pótolni tudná a jelenleg használtakat. Tóth Mihály szerint a kisebb személyszállító hajós cégeknek más, távolabbi kikötőket kellene keresniük, ami tovább növelné a környezetterhelést.

A hajós szervezetek szerint az intézkedés a BKV-járatok megszüntetésével ér fel, és a csoportos turizmusban jelentős szerepet játszó hajózás költségei emelkednének. A szállodahajók menetrendjét több évre előre tervezik, és egy ilyen változás miatt az utasszervező vállalkozások más célkikötők felé orientálhatják a menetrendjüket. Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének alelnöke szerint a bizonytalan kikötőkapacitás és a dunai forgalmi dugók miatt Budapest elveszítheti vonzerejét a turisták körében.

A szakmai szervezetek arra kérik a Fővárosi Közgyűlést, hogy ne szavazzák meg a tervezetet, és kezdjenek érdemi párbeszédet a szakmai szervezetekkel. Április 20-ára a hajósok nagyszabású demonstrációt terveznek a Dunán. A fővárosi hajózási programok jelentős forgalmat bonyolítanak, és a turistaszezonhoz kapcsolódóan a városnéző hajózásban részt vevő turisták száma is jelentős. A DÉSZ módosításával kapcsolatosan a Főpolgármesteri Hivatal csak két hetet hagyott az érintetteknek a több mint ezer oldalas anyag észrevételezésére.

A hajósok szerint a tervvel a belső rakpartszakaszokról külső kikötőkbe kiszorított hajóknak napi sok száz kilométerrel többet kellene futniuk az állandó kikötő és az utasfelvételi kikötő között üresen, ami több üzemanyag-fogyasztással, azaz nagyobb környezetszennyezéssel és többletköltségekkel jár. A belvárosban megmaradó utasfelvételi kikötők mellett óriási lenne a forgalom, folyamatos sor alakulna ki, a hajók egymásra várnának, és ez veszélyes torlódásokat, konfliktusokat eredményezne. A külső kerületekben kijelölt várakozó kikötőknek még a pontos helyszíne sincs meg, a kiépítésük legalább egy-két évbe tellene, nem tudni, ki finanszírozná.

Tóth Mihály szerint a terv csak a hajókat üldözi el, hiányzik mögüle a rakpartok rekreációs átalakítása. Abból kiindulva, hogy tavaly négymillió ember vett részt valamilyen budapesti hajós programon, szállodahajóval évi félmillió turista jött, a hajózás ellehetetlenítése nemzetgazdasági veszélyt is jelent. A szállodahajók esetében a jelenlegi kikötőkben van áramfelvételi lehetőség, de ha áthelyezik őket, akkor kénytelenek lesznek azt fedélzeti dízel aggregátorról megoldani, ami zajos és büdös. A Margit híd és Árpád híd közé áthelyezendő szállodahajó-kikötővel kapcsolatban Tóth szerint az újlipótvárosiak a saját bőrükön fognak megtapasztalni a kellemetlenségeket.

A hajósok szívesen részt vesznek egy olyan új szabályozás elkészítésében, ami nagyobb rendet teremt a rakpartokon. Újabb kikötők kijelölése, megtervezése, és felszerelése azonban még legalább két-három évet venne igénybe. A bulihajók bulituristái ügyét szerinte lehetne szabályozni, és a szabályokat betartatni, de nem a kitiltás a megoldás, mert azzal csak áthelyezik a problémákat más városrészek lakóinak a nyakába.

Horváth Imre hajóskapitány szerint a majdani központi ki-beszállóhelyek és a tervezetben nagy vonalakban kijelölt külső várakozási kikötők között tapasztalatai szerint 10 kilométer távolság is lehet, amit naponta többször, oda-vissza meg kellene tennie több tucat hajónak. Ez akkora forgalmat generálna, hogy egy-egy utasfelvételi kikötőnél 8-9 hajó is várakozna a ki-beszállítást végző hajóra. Mivel nincsenek erre megfelelő szabályok, nincs koordináció, előbb-utóbb ez tolakodáshoz, káoszhoz, balesetekhez vezethet.

Kanel Judit attól tart, hogy az új szabályozás miatt Budapest elveszítheti a vízi turizmusban kialakult versenyt Béccsel és Pozsonnyal szemben. Bécsben megoldották, hogy ne a központban kössenek ki a hajók, hanem onnan távolabbról vigyék be a turistákat busszal-tömegközlekedéssel gyorsan és kényelmesen, bár a bécsi Duna-szakasz nem a belváros legattraktívabb részén folyik keresztül, ezért kicsit sántít az összehasonlítás Budapesttel.

Keressük az ügyben a főpolgármesteri hivatalt, amint válaszokat kapunk, frissítjük a cikket.