Isaszegnél kiderült, hogy a honvédség méltó ellenfele a császári-királyi haderőnek

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik leghíresebb csatáját 175 évvel ezelőtt vívták meg Isaszeg és Gödöllő között, ahol Görgei Artúr tábornok honvédserege nagy fordítással legyőzte Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy vezette császári-királyi haderőt.

1. április 6-án, nagypénteken zajlott le Isaszeg és Gödöllő között a magyar szabadságharc egyik legvéresebb, de egyben a legsikeresebb csatája.

Görgei kontra Windisch-Grätz

A magyar fősereg négy hadtestből állt Görgei Artúr tábornok irányítása alatt:

1. a jobb szárnyon Gáspár András ezredessel az élen a VII. hadtest,
2. a főerőt, az I. hadtestet Klapka György irányította,
3. a III. hadtestet Damjanich János tábornok vezette, míg
4. a tartalékot adó II. hadtestnek Aulich Lajos tábornok volt a parancsnoka.

A magyar hadsereg negyvenezer gyalogosból és tüzérből, valamint 7500 huszárból állt; a tüzérséget 198 löveg alkotta. Az ellenség, az Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy vezette császári-királyi haderő három hadtestének és egy önálló hadosztályának összlétszáma mintegy ötvenötezer fő volt, a tüzérségét pedig 214 löveg és röppentyű alkotta.

A császári sereg több éve szolgáló alakulatokból állt, de a katonák kevés puskaport szagoltak, míg a magyar zászlóaljak alig fél éve alakultak, de több csatában részt vettek, így megfelelő harci tapasztalatokkal rendelkeztek.

Az évfordulós megemlékezések

A csata évfordulóján minden évben több ezren zarándokolnak el Isaszegre, ahol gazdag szabadtéri programok között válogathatnak: fáklyás felvonulás, táncházak, huszártábor, katonai parádé, csatajelenet, koszorúzások, lengyel–magyar baráti találkozó, történelmi vetélkedő és népi hagyományőrzők színes forgataga. A nap leglátványosabb eseménye a csata bemutatása, amelyen hadtörténész idézi fel az egykori eseményeket.

Vesztett állásból fordítottak

Április 6-án a VII. hadtest megszállta Aszódot és Bagot, de az I. hadtest harcba keveredett a Josip Jellasics vezette császári hadtesttel. Klapka megpróbálta Isaszeget elfoglalni, de Damjanich jobb szárnya ellen váratlan támadás érkezett. A csata ekkor válságosra fordult a magyarok számára.

Aulich tábornok a II. hadtestet csatarendbe állíttatta, és Görgeivel a Királyerdő szélén találkozott, aki helybenhagyta Damjanich utasításait, és nekiállt rendbe szedni az I. hadtestet. A II. hadtest a magyar hadvonal közepén keletkezett rést igyekezett elfoglalni, ahonnan Klapka korábban visszavonult.

Görgei rendezte Klapka csapatait, és a jelentős lovassági közelharc után a császári erők visszavonulásával ért véget a csata. A magyar fővezér szuronyrohamot vezényelt, ami végül sikerrel zárult, és a császári csapatok megverve hátráltak Gödöllőre.

Mi kellett a magyar győzelemhez?

A magyar honvédsereg mintegy 800-1000 fős, míg a császári-királyi hadsereg nagyjából 400 fős veszteséget szenvedett. A csata után a császári erők Pest előterébe húzódtak vissza, így április 7-én Görgei puskalövés nélkül vonulhatott be Gödöllőre.

Körömi Bence történész szerint a magyar győzelemhez Windisch-Grätz hozzá nem értése is hozzájárult, hiszen nem tudta, hol tartózkodnak a magyar főerők. Az isaszegi győzelem lendületet adott a tavaszi hadjárat folytatásához, és az ország nagy része ismét a magyar kormány ellenőrzése alá került. Isaszegnél továbbá az is kiderült, hogy a honvédség méltó ellenfele a császári-királyi haderőnek.