Magyarországon kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a nem diplomás hátterűek, mint az értelmiségi családból érkezők, és ez a különbség jórészt már tizedik osztályra megszilárdul – írja a G7 nyomán a Telex, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent friss, statisztikai adatelemzéssel dolgozó tanulmány alapján.

Magyarországon az elmúlt pár évben megtorpant a diplomásarány-növekedés,

ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. Az EU-ban ugyanez a mutató kis lépésekben, de stabilan, 2004 óta évről évre nő, a 2030-ra kitűzött cél az, hogy meglegyen a 45 százalékos diplomás arány.

EU-s szinten a cél teljesíthetőnek tűnik, a tagállamok fele ugyanis már most teljesíti a 45 százalékos arányt: Írországban, Litvániában, Hollandiában, Svédországban, Spanyolországban a 25-34 év közötti népesség minimum fele diplomás, és a 45 százalékos célérték felett jár Szlovénia, Lettország és Görögország is.

Magyarország viszont közel sem teljesít ennyire jól, itt a diplomások aránya 32 százalék. Ezzel csak Romániát és Olaszországot sikerült megelőzni, ott 25 illetve 29 százalék ez az arány.

Pedig diplomásokra nagy szükség lenne,

az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2013 és 2025 között létrejött új munkahelyek fele felsőfokú végzettséget igényel.

Az elmúlt két évtizedben az OECD-országok között Magyarországon is növekedett a diplomások aránya, de ez a növekedés a legtöbb országban nagyobb volt.

Ennek a G7 összegzése szerint több oka is van:

• a korhatár-leszállítás miatt nőtt a korai iskolaelhagyók száma;
• a diplomás szülők többet foglalkoznak a gyerekkel átlagosan, mint az alapfokú végzettségűek, és a gyerekeik nagyobb eséllyel választanak felsőfokú tanulmányokat;
• a keleti országrész továbbra is le van maradva, az országon belüli szórás a diplomások arányában Magyarországon az egyik legnagyobb az unióban.

Nem diplomás szülők lánygyermekei indulnak a legnagyobb hátrányból

A 25-34 év kor közöttieket vizsgálva a mintegy két tucat OECD-ország közül Magyarországon a negyedik legalacsonyabb (22 százalék) az első generációs diplomások aránya 2011 és 2018 között felvett adatok szerint. A térségben hasonlóan teljesített Szlovákia, Csehország és Szlovénia valamivel jobban, Lengyelországban viszont 45 százalékos ez az arány, vagyis statisztikai értelemben ott könnyebb első generációs diplomássá válni.

Szlovákia után Magyarországon a második legnagyobb a különbség (43 százalék) az első generációs és a többedik generációs diplomások között.

Adamecz Anna, a Munkaerőpiaci tükör 2022 című kötetben megjelent tanulmányában azt írja, az egy járásban élő fiatalok között a nem diplomás szülők gyerekei átlagosan 27,1 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereztek diplomát, mint a diplomás szülők gyerekei.

Az első generációs hátrány a diplomaszerzésben 7,4 százalékponttal nagyobb a nők, mint a férfiak között. A nem diplomás szülők fiúgyerekei 13, a nem diplomás szülők lánygyerekei 18 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek diplomát az értelmiségi hátterűekhez képest.

A diplomás háttér és nem diplomás háttár közötti különbségnek több, mint fele ráadásul megvan már a tizedikes kompetenciateszteken is, ahol az első generációsok hátránya 11 százalékpont.

Tavaly szeptemberben jelent meg az Állami Számvevőszék „Pink education jelenség Magyarországon?!” című tanulmánya, amelynek egyik fő állítása az volt, hogy

a diplomás nők túl magas száma miatt csökkenhet a népesség.

A top 50 árbevételű vállalat élén Magyarországon csak 8% az első számú női vezetők aránya, és a régiós számok is hasonlók. Ugyanakkor a tanulmányi eredményekről, a legmagasabb iskolai végzettségről szóló statisztikák nem indokolják a nők alulreprezentáltságát a cégek élén.

Kiemelt fotó: Pixabay