Az EU-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb 2023-ban. Egy évvel korábban a bolgárok még mögöttünk álltak, de a tavalyi, 17 százalék feletti itteni infláció miatt ők is megelőztek minket – írja a Népszava a Nemzeti Bank elemzésére hivatkozva.
Bár az elmúlt években forintban nőttek ugyan a háztartások bevételei, 2012 és 2022 között 140 százalékkal, továbbra is az a helyzet, hogy euróban számítva az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, vásárlóerő-paritáson is csak a 64 százalékát. Az MNB szakértői szerint ebből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amik növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet.
A Népszava idézi a GKI Gazdaságkutató tanulmányát is, ami szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak a 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett az EU tagja.
A piacosított termékeknél és szolgáltatásoknál (ruházat, kommunikáció, vendéglátás) csak nagyon alacsony relatív árváltozás figyelhető meg az uniós átlaghoz képest az előző két évtizedben vásárlóerő-paritáson.
Itt drasztikus az emelkedés: míg 2004-ben az EU-s átlag kétharmadán álltak az árak, 2022-re már a 90 százalékán, sőt a MNB számítása szerint ez tavaly az uniós átlag 96 százalékára emelkedett, vagyis már ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám fele vagy harmadakkora jövedelem mellett.
Fotó: MTI