November kilencedike a fasizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem világnapja. 1995-től tartják annak emlékére, hogy a náci Harmadik Birodalomban 1938. november 9-ről 10-re virradóan a hírhedt Kristályéjszakán kezdődött a zsidók nyílt üldözése: 85 éve ezen az éjjelen 200 zsinagógát gyújtottak fel, több száz zsidót gyilkoltak meg, mintegy 35 ezret pedig koncentrációs táborba vitték, hogy kivándorlásra kényszerítsék őket.
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) hatalomra jutását követően egyre több olyan intézkedést hoztak, amely hátrányosan érintette és jogaiban korlátozta a német zsidóságot. Közvetlenül az után, hogy Hitler 1933-ban átvette a kancellári tisztséget, a párt verőlegényei, az SA tagjai támadni kezdték a zsidó boltokat és vállalkozásokat. 1933. április 1-én Hitler a zsidó üzletek országos bojkottjára szólította fel a lakosságot. Egy hétre rá az összes nem árja köztisztviselőt és jogászt hivatásuk elhagyására kényszerítették. Májusban már a zsidó és más, németellenesnek minősített szerzők könyvei kerültek máglyára országszerte. A zsidó vállalkozások nem hirdethettek, nem juthattak állami megrendeléshez. A zsidó származásúnak minősülő személyek állandó zaklatásnak voltak kitéve, több város egyszerűen megtiltotta, hogy területére zsidók lépjenek.
1938 novemberére az öt éven át szított gyűlölet fokozódott tettlegességig. A szikrát, a végső lökést a Németországban született, de Párizsban élő Herschel Grynszpan adta meg, aki lelőtte a német nagykövetség tanácsosát, bosszúból azért, hogy családját Lengyelországba toloncolták.
Ezt az incidenst használta fel az NSDAP a november 9-i pogromokhoz. A városokban mindenfelé szétszóródott kirakatüvegek törmelékéről kapta az esemény a „kristályéjszaka” nevet. Ráadásul a nácik által okozott károkat az áldozatokkal fizettették meg: a zsidó közösségre egymilliárd birodalmi márka összegű büntetést róttak ki.
Az eseményt követően további megszigorítások sújtották a zsidókat; nem lehettek többé vállalkozások tulajdonosai, nem dolgozhattak a kereskedelemben, nem vezethettek autót, nem látogathattak mozielőadásokat, könyvtárat, a zsidó gyerekek nem járhattak iskolába.
A következő év folyamán a 437 ezer fős németországi zsidó közösségből 250 ezren kivándoroltak az Egyesült Államokba, Argentínába, Nagy-Britanniába, Palesztinába és más országokba, amelyek hajlandók voltak befogadni őket. A Palesztinába kivándorlók vihették a vagyonukat, de a más országokba távozók összes vagyonát elkobozta az állam.
És amikor az ember azt hinné, hogy mindez már a múlté, megint kezdődik minden elölről. És most nem arra gondolok, ami a Közel-Keleten történik, mert ott sohasem volt igazán béke. Hanem ami itt, Európában van kialakulóban: hogy Dávid-csillagot festenek a zsidók házára, hogy a zsidók már nem merik iskolába elengedni a gyerekeiket a halálos fenyegetések miatt. De még az egyetemi hallgatók is félnek.
– jelentette ki Constantin Gans a német hallgatói önkormányzattól.
Franciaországban több mint ezer antiszemita cselekmény történt, mióta október 7-én a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet megtámadta Izraelt. Franciaországban él Európában a legnagyobb (500–600 ezresre becsült) zsidó közösség, és muszlimok is itt élnek a legnagyobb számban a kontinensen (5 és 6 millió között), tízszer annyian, mint a zsidók. A párizsi prefektus szerint azonban a támadóknak nincs tipizálható profilja.
– fogalmazott Laurent Nunez.
Még az Egyesült Államokban is megsokszorozódtak a zsidók elleni támadások. Bár a legutóbb épp egy botcsinálta terrorista merényletkísérlete keltett megdöbbenést: az indianapolisi nő zsidóellenes akciója ugyanis fordítva sült el. A 34 éves Ruba Almaghtheh az Izraelita Egyetemes és Gyakorlati Tudás Iskolája ellen hajtott végre terrortámadást, amelyet neve alapján zsidó szervezetnek hitt, pedig valójában szélsőséges és antiszemita nézetei miatt gyűlöletcsoportként tartják számon az amerikai hatóságok.
