Megjelent a Kopint-Tárki 2023/3 konjunktúrajelentése - A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2023 őszén -címmel, melyben előrevetítik, hogy milyen gazdasági mozgástere van hazánknak. Esélye sincs a magyar gazdaságnak arra, hogy az idén megússza recesszió nélkül – állítják a Kopint-Tárki Zrt. kutatói, akik továbbra is 0,5 százalékos GDP-zsugorodást várnak 2023-ban. Ugyan a kormánytagok az elmúlt hetekben mind arról beszéltek, hogy ez év harmadik negyedében – négy negyedévnyi stagnálás után – már nőhet a gazdaság, ám erre a már napvilágot látott adatok ismertében egyre kisebb a remény - konvertálta közérthetőre az anyag egy részét a Népszava. 

A kutató globális aspektusokat is figyelembe véve készítette a tanulmányát, mint írják, a kínai növekedés gyorsulásába vetett bizalom megrendült, a szigorú monetáris politika növekedést fékező hatásai egyre inkább érződnek, és az energiaárak alakulása terén is van némi bizonytalanság, mivel az őszi hónapokban megindult egy felfelé mutató trend.

Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint az idei globális növekedés 3% lesz, míg jövőre további lassulás várható (2,7%).

Az infláció ugyan mérséklődik, de a monetáris politika szigorúsága egyelőre nem enyhül, jövőre is csak óvatos lazításra van kilátás. A munkaerőpiacok egyelőre ellenállónak bizonyulnak. Összességében azonban a lefelé mutató kockázatok jelentősek: a prognózisidőszakon túl a növekedés gyorsulása elsősorban azon múlik, hogy az infláció mennyire enyhül és a reáljövedelmek mennyire emelkednek, illetve a monetáris politika mennyire tud végre lazítani,
valamint a kínai lassulás milyen mértékű és mennyire lesz tartós.

Az EU-13 régióban már hat tagállamban van negatív növekedés az első félévben, beleértve Észtországot, Magyarországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát és Csehországot.

A recesszió oka részben az orosz energiahordozókról való leválás és a magas energiaárak.

Ugyanakkor a háztartások fogyasztási szokásai is megváltoztak, többet takarítanak meg, ez a fogyasztás csökkenésével jár, amit a nettó export (a legfőbb partnerek hasonló gondjai miatt) nem tud ellensúlyozni. Az idei évre 0,9%-os GDP bővülés várható, ami jövőre 3% körülire gyorsulhat. 2023 első 9 hónapjában a magyar fogyasztói árak 20,9%-kal voltak magasabbak, mint 1 évvel korábban. Ez az Európai Unió messze legmagasabb árindexe. Az év
folyamán az év/éves árindex hónapról hónapra csökkent, a januári 26,4%-ról a szeptemberi 12,2%-ra, és feltehetőleg ez a mérséklődés az év fennmaradó részében is folytatódik. 

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója úgy látja:

egyszerűen nem igaz, hogy 2023 az infláció legyőzésének éve lett volna, így 2024 sem lehet a bővülés serkentésének éve.

Az infláció ugyanis még mindig nincs legyőzve és jelenleg még a fejlett gazdaságokban is nőnek a pénzromlás gyorsulásától való félelmek az olajárak emelkedése és a közel-keleti háborús helyzet miatt. A kutató arra figyelmeztet, hogy jövő januárban ráadásul számos áremelés lesz:

a kormány növeli az üzemanyagok jövedéki adóját, s januártól vezetik be a visszaváltási díjat, tovább emelik a kiskereskedelmi adót, és ez a két tényező nem segíti az élelmiszerárak csökkenését.