A tenger alatt terjeszkedne a NATO

A NATO tisztviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Oroszország képes lehet elvágni a világgazdaság nagy részét megalapozó tenger alatti kábelhálózatot.

Mindössze két kábel köti össze a távoli sarkvidéki Svalbard szigetcsoportot a norvégiai szárazfölddel, amelyek létfontosságúak a sarki pályán keringő műholdak adatforgalmához, és két évvel ezelőtt majdnem leálltak. A norvég rendőrség által közzétett felvételeken látható az egyik Svalbard optikai kábel sérülése, ami a 2022 januári, megoldatlan incidens során történt, amikor megszakadt a SvalSat műholdak adatforgalma és korlátozódott a szigetcsoport légi közlekedése. Az eset rávilágít arra a veszélyre, ami akkor fenyeget, ha a tengeralatti kábeleket elvágják, mint ahogy a jemeni húszi lázadók tették az év elején, válaszul Izrael gázai háborújára.

A NATO tisztviselői szerint Oroszország évtizedek óta tartó programja az európai tengeralatti infrastruktúra feltérképezésére irányul, hogy felkészüljön egy esetleges konfliktusra a szövetséggel. "Tudjuk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy kárt okozzanak, ha akarnak. Az orosz haditervezés része, hogy tudják, hol van az ellenség kritikus infrastruktúrája" – mondta egy magas rangú NATO-tisztviselő.

Az oroszoknak nem kell hatalmas erőfeszítéseket tenniük ahhoz, hogy megszerezzék azokat az információkat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy kárt okozzanak. A csővezetékek nagy részét közműszolgáltatók üzemeltetik, és az engedélyezési követelmények miatt a kábelek futási helyére vonatkozó adatok nagy része nyilvános. A NATO válaszként egy tengeralatti infrastruktúra koordinációs csoportot hozott létre, amelynek székhelye London Northwood külvárosában található, és amelynek célja a magánszektor vezető képviselőinek összehívása és egy hálózat létrehozása az információ- és hírszerzési információcserére.

A NATO-tagok a magánszektorral együttműködve egy hatalmas riasztórendszert hoznak létre az Észak-Európában található több ezer mérföldnyi tengeralatti infrastruktúra számára, amely a kábelek érzékelőire és a szélturbinákra szerelt akusztikus érzékelőkre támaszkodik, hogy felismerjék a szabotázsakciókat. Audun Halvorsen, a Norvég Hajótulajdonosok Szövetsége vészhelyzeti osztályának igazgatója szerint a NATO folyamatai még nagyon korai fázisban vannak, és a tenger alatti iparágat érintő különböző szabályozási rendszerek hatalmas skálájával kell szembenézni.

A tengeralatti kábelek elvágásának stratégiája majdnem olyan régi, mint a modern hadviselés. Az első transzatlanti kábeleket 1866-ban fektették le, és az első világháború elején Nagy-Britannia elkezdte a német tengeralatti kábelek elvágását. Norvégia tengeralatti csővezeték-hálózata Európa földgázellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja, és a világ internetes forgalmának nagyjából 97 százalékát bonyolítják le a víz alatti kommunikációs kábelek. Évente körülbelül 100 kábel szakad el világszerte, és alapvetően lehetetlen megvédeni az összes ilyen infrastruktúrát.

A NATO erőfeszítései az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket ért 2022 szeptemberi támadások után kezdődtek. Az érzékelők, amelyek alapján megállapítható, hogy egy összeköttetést fenyeget-e annak veszélye, hogy elvágják, messze a nemzeti szint alatt vannak titkosítva. Norvégia és öt másik, az Északi-tengerrel határos ország megállapodott abban, hogy megosztják egymással az operatív információkat a tengeralatti kábelek és csővezetékek védelme érdekében.

Oroszország hibrid eszközökkel támadja az északi országokat, és mióta Finnország csatlakozott a NATO-hoz, Oroszország migránsok hullámait küldi a közös határukra. A NATO tisztviselői szerint Oroszország bűnügyi és civil titkosszolgálati hálózatokat használ, így a tengeralatti csővezetékek szabotálását rendkívül nehéz rábizonyítani a Kremlre. "Mi még mindig rabja vagyunk a katonai–polgári–civil munkamegosztásnak, míg az oroszok sokkal okosabban használják a civil hajókat katonai célokra" – mondta el egy haditengerészeti szakértő.

A NATO és a magánszektor együttműködése elengedhetetlen a tengeralatti infrastruktúra védelmében. Norvégia elkezdte saját tengeralatti infrastruktúrájának leltározását, és a norvég üzemeltető Equinor koordinálja a csővezetékek és elektromos kábelek tengeralatti infrastruktúrájának védelmét és javítását. "A kormányzat nem képes felmérni, megjavítani, karbantartani, kicserélni ezt az infrastruktúrát. Az összes ilyen képesség és kapacitás a civil ipar kezében" – mondta Halvorsen.