Maszúd Peszeskján győzelme az iráni elnökválasztáson
A mérsékeltnek tartott Maszúd Peszeskján, az egykori egészségügyi miniszter nyerte meg az iráni elnökválasztást, legyőzve ultrakonzervatív ellenfelét, Szaíd Dzsalilit.
Maszúd Peszeskján a pénteki második fordulóban a leadott szavazatok 53,7 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Szaíd Dzsalili a szavazatok 44,3 százalékát kapta meg. Az iráni választási hatóság szóvivője, Mohszen Eszlami számolt be az eredményekről az állami televízióban. A választáson az iráni választópolgárok 49,8 százaléka vett részt, ami jelentős növekedést mutat az első fordulóhoz képest, ahol az iráni választók több mint 60%-a nem jelent meg a szavazóurnáknál.
Az előrehozott elnökválasztást azért kellett megtartani, mert az előző államfő, Ebrahim Raiszi májusban helikopterbalesetben vesztette életét. A választóhelyiségek a belügyminisztérium által engedélyezett többszöri hosszabbításnak köszönhetően pénteken késő estig nyitva maradhattak.
A 69 éves Peszeskján orvosból lett politikus, aki az 1980 és 1988 közötti Irak–Irán háború idején orvosi tanulmányokat folytatott, és a frontvonalon is szolgált. A háború után Tabríz városában szívsebészként dolgozott, majd 2001 és 2005 között Mohammed Hatami elnöksége alatt az egészségügyi minisztériumot vezette.
Az elnökválasztási kampány során Peszeskján a kormányzat és a nép közötti új bizalom kiépítését, a politikai és gazdasági nehézségek megoldását, valamint a Nyugattal való kapcsolatok javítását tűzte ki célul. Televíziós vitákban reformokat sürgető, konzervatív politikusként jellemezte magát, aki hisz a reformok szükségességében, és kritikus volt korábban az erkölcsrendészettel szemben. Ígéretei között szerepelt, hogy meg akarja szüntetni Irán elszigeteltségét.
Az elnökválasztáson csak azok a jelöltek indulhattak, akik hűségesek voltak a legfőbb vallási és politikai vezető, Szajed Ali Hameneihez. Az ultrakonzervatívnak tartott Dzsalili volt Peszeskján legnagyobb riválisa, azonban Peszeskján végül kényelmes többséget szerzett vele szemben. Dzsalili a status quo fenntartása mellett érvelt, és a vallási közösségek támogatását is bírta.
A közel 50 százalékos részvételi arány magasabb volt, mint az első fordulóban, amikor az 1979-es iszlamista forradalom óta a legkisebb arányban vettek részt elnökválasztáson az irániak. Elemzők szerint az alacsony részvétel a rendszerrel szembeni kritikaként is értelmezhető, hiszen az országban csak azok indulhattak el elnökjelöltként, akiknek a nevezését jóvá hagyta az egyházi előljárókkal feltöltött tanács, mely 74 elnökjelöltet, köztük számos nőt tiltott el végül az indulástól. Feltételezések szerint a második fordulóban azért is lehetett magasabb a részvétel, mert voltak, akik azért mentek el, hogy megakadályozzák, ne a keményvonalas jelölt legyen Irán következő elnöke.
Bár a választás várhatóan kevés hatással lesz az iszlám köztársaság politikájára, de az új elnök fontos szerepet játszik majd Ali Hámenei ajatollah utódjának kiválasztásában. A gazdasági nehézségek és a politikai-szociális szabadságjogok korlátozása miatti elégedetlenség növekedése miatt a választási részvétel az elmúlt négy év során visszaesett, a 2021-es választásokon mindössze 48%-os volt a részvétel, míg a márciusi parlamenti választásokon csak 41%. Peszeskian várhatóan nem fog jelentős változásokat hozni Irán nukleáris programjában vagy közel-keleti milíciacsoportok támogatásában.
Az újonnan megválasztott elnök arra kérte az embereket, hogy tartsanak ki mellette az ország előtt álló "nehéz úton". Győzelméhez gratulált Ali Hamenei ajatolláh legfőbb iráni vezető és sok külföldi állam-, illetve kormányfő, köztük a szaúdi király és a koronaherceg is. "Kedves irániak, a választásnak vége, de ez csak a kezdete a közös munkánknak. Nehéz út áll előttünk, amely csak a ti együttműködésetekkel, empátiátokkal és bizalmatokkal lehet zökkenőmentes. Kezet nyújtok nektek, és becsületemre esküszöm, hogy nem hagylak cserben benneteket ezen az úton. Cserébe azt kérem, hogy ti se hagyjatok cserben engem!" - írta Peszeskján az X közösségi média oldalon közzétett bejegyzésében.
Számos ország vezetője gratulált az újonnan megválasztott elnöknek, mások között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, Narendra Modi indiai kormányfő, valamint Szaúd-Arábia részéről Szalmán bin Abdel-Aziz király és Sarif Mohamed bin Szalmán koronaherceg külön is küldött üdvözlő üzenetet. Tavaly Irán és Szaúd-Arábia kínai közvetítéssel - hét évnyi szünet után - megállapodott diplomáciai kapcsolataik helyreállításában, nagykövetségekeiket is újra megnyitották.