Orbán Viktor moszkvai látogatásának visszhangja
Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai kiruccanása jelentős visszhangot váltott ki, különösen azután, hogy ellentmondásos információk láttak napvilágot a látogatás jellegét illetően. A miniszterelnök péntek reggel még arról beszélt, hogy nem kíván az EU nevében tárgyalni, azonban délutánra már Moszkvából jelentkezett be, ahol Vlagyimir Putyin elnök azt sugallta, hogy Orbán az EU soros elnökeként érkezett.
Orbán Viktor a Kossuth rádióban kijelentette, hogy „eszébe se jut” az Európai Unió nevében tárgyalni, mivel Magyarország hétfőtől tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, de nincs erre mandátuma. A béke megteremtésének szükségességét hangsúlyozva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy fel tudja tárni a helyzetet, és ezt követően az EU tagállamai vezetői hozhatnak döntést.
Putyin elnök azonban úgy nyilatkozott, hogy érti, Orbán nem csak partnerként, hanem az EU soros elnökeként látogatott el hozzá. Felde Bence, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője szerint ez a kommunikáció inkább politikai, mint jogi következményekkel járhat, és a látogatás elsősorban politikai számonkérhetőséget jelenthet.
Felde Bence hozzátette, hogy a látogatásnak nem lehet jogi következménye, mivel a magyar kormányfőnek nincs mandátuma az EU össztagállami álláspontját képviselni. Az EU tanácsának soros elnökségét a konszenzuskeresés jellemzi, és a tanácsban az adott soros elnök által napirendre tűzött kérdések megszavazása a többi tagállamtól is függ.
Az elemző szerint a kijevi és moszkvai tárgyalások a diplomáciai szándékot tükrözik, és Orbán Viktor 14 év alatt immár 13. alkalommal találkozott Putyinnal. A kijevi találkozó után azonnal az oroszországi látogatás következett, majd a miniszterelnök Azerbajdzsánban vesz részt a Türk Államok Szervezetének ülésén.
Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kritikusan nyilatkoztak Orbán Viktor moszkvai útjáról. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy a látogatás kizárólag a Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében történt, és Orbán Viktor semmilyen formában nem képviselte az EU-t.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bírálta a miniszterelnök lépését, mondván, hogy az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyaljon Oroszországgal. Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint Orbán Viktor nem tájékoztatta a blokk egyetlen intézményét sem a moszkvai útról, és több uniós diplomata szerint a látogatás ellentétes az EU jelenlegi politikai irányvonalával, veszélyeztetve az EU egységét.
Amíg Orbán Moszkvában tárgyalt Putyinnal, a magyar kormány lemondta Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőre tervezett budapesti útját, amelyet a magyar fél pénteken, azon a napon mondott le, amikor Orbán Viktor váratlanul Moszkvába repült. A német külügyminisztérium megdöbbenését fejezte ki az esemény előtti lemondás miatt, és az utazást egy későbbi időpontra kell átütemezni. A Külügyminisztérium válasza szerint a találkozó lemondásának oka Szijjártó Péter naptárában történt előre nem látott változás volt, és kizárólag technikai okok állnak a háttérben. Az Európai Bizottság főszóvivője, Eric Mamer szerint a moszkvai látogatás komolyan kérdésessé teszi, hogy a Bizottság a szokásokhoz híven ellátogasson a soros elnökséget betöltő Magyarországra.
Olaf Scholz német kancellár világossá tette, hogy Orbán nem a másik 26 uniós tagállam nevében beszélt Moszkvában, és az EU álláspontja egyértelmű: elítéli az orosz agressziós háborút. A Fehér Ház is aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor moszkvai útjával kapcsolatban, Karine Jean-Pierre sajtótitkár szerint az út „nem viszi előre a béke ügyét, és kontraproduktív Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének előmozdítása szempontjából”.
A találkozóval kapcsolatban kiderült, hogy míg a NATO-t értesítette a miniszterelnök, addig az EU vezetői felé nem jelezte, hogy merre visz az útja. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő jelezte, hogy Orbán Viktor volt az, aki kezdeményezte a pénteki találkozót az orosz elnökkel, és a megkeresés mindössze két nappal korábban érkezett. Amikor Szijjártó Pétert a találkozóval kapcsolatos kritikákról kérdezték Moszkvában, azt mondta, hogy Magyarország szuverén országként nem figyel az ilyen jellegű kritikákra, és párbeszéd nélkül, valamint a kommunikációs csatornák nyitva tartása nélkül nincs megoldás a háborúra.