Kiközösítette a Vatikán Ferenc pápa legnagyobb kritikusát
Végleg kiközösítette a Vatikán Carlo Maria Viganò érseket, aki az egyházon belüli megosztottságban talált bűnösnek, és aki korábban olyan ügyek feltárásában működött közre, mint az egykori amerikai bíboros, Theodore McCarrick molesztálási botránya, vagy a szentszéki korrupció nyilvánosságra hozása.
Az érseket skizmában találták bűnösnek, vagyis az egyházon belüli megosztottságban való felelősségét nevezték meg, továbbá a Vatikán szerint megtagadta a legfőbb egyházi méltóságot, vagyis a pápát, és annak akaratának nem vetette alá magát. A vatikáni doktrínahivatal csütörtöki ülése után szabta ki a büntetést a katolikus egyházfő leghangosabb kritikusára, akit pénteken tájékoztattak a döntésről.
Viganò korábban öt éven át volt vatikáni nagykövet az Egyesült Államokban, 2016-ban nyugdíjazták, azóta bírálja a Vatikánt, amely szerinte Ferenc pápa regnálása alatt a „globalista körök” eszközévé vált.
A testület arra hivatkozva hozta meg a döntését, hogy az érsek „megtagadta a legfőbb egyházi méltóságot, vagyis a pápát, akaratának nem vetette alá magát, továbbá elutasította a közösséget az egyház pápának alávetett tagjaival, valamint a második vatikáni zsinat legitimitását és tanítói tekintélyét is megkérdőjelezte.
A vatikáni kiközösítés azt jelenti, hogy Viganò formálisan kívül áll az egyházon, és nem ünnepelhet azon belül, valamint nem részesülhet annak szentségeiben, mivel elkövette az egyházjog egyik legsúlyosabb bűnét: a skizmát.
Viganò az elmúlt években megteremtette a hasonlóan gondolkodó konzervatívok és tradicionalisták körét az egyházon belül, akikkel aggódva figyelték a koronavírus világjárvány alatt zajló globális folyamatokat valamint a Világgazdasági Fórum úgynevezett Nagy Újraindítás nevű tervét.
A Vatikán a múlt hónapban tájékoztatta az érseket arról, hogy büntetőeljárást indítanak ellene. Ezt „megtiszteltetésnek” nevezte, és nem volt hajlandó személyesen megjelenve vagy írásban védekezni a vádak ellen.
Viganò érsek múlt hónapban hosszas nyilvános nyilatkozatot adott ki, amelyben igyekezett alátámasztani magatartását. Az X közösségi felületen körülbelül egy órával a vatikáni rendelet megjelenése előtt bejelentette, hogy pénteken misét celebrál azokért, akik támogatták őt, és akik adományokat küldtek neki.
Viganò először 2012-ben, az úgynevezett első Vatileaks-botrány idején vált ismertté, amikor XVI. Benedek pápa komornyikja kiszivárogtatta a pápa magániratait egy olasz újságírónak, Gianluigi Nuzzinak, hogy felhívja a figyelmet a szentszéki korrupcióra. Az újságíró Carlo Maria Viganò érsek által írt leveleket tett közzé, amelyben az érsek azt kérte, hogy ne helyezzék át amiatt, mert a belső ellenőrzés után rámutatott arra a feltételezett túlárazási gyakorlatra a közbeszerzéseknél és a szerződéseknél talált korrupció sorozatra, amely jelentős, több milliárd eurós többletköltséget jelentett a Szentszéknek.
Viganò Ferenc pápa 2015-ös amerikai látogatása alkalmával tűnt fel újra a színen, amelyet nunciusként segített megszervezni. Többek között segített annak lebonyolításában, hogy a pápa találkozzon Kim Davisszel, a Kentucky evangelikál keresztény állami jegyzőnővel, aki az első olyan személy volt Amerikában, akit bebörtönöztek (öt napra) azért, mert nem volt hajlandó azonos nemű pároknak házassági anyakönyvet kiállítani azután sem, hogy 2015-ben legfelsőbb bírósági döntés kényszerített minden amerikai államot az azonos neműek „házasságának” elismerésére.
Abban az időben az amerikai egyház éppen a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrány újabb fejezetét dolgozta fel: az egyik legmagasabb rangú amerikai papot, Theodore McCarrick bíborost kiskorúak molesztálásával vádolták meg, és egy pennsylvaniai esküdtszék megsemmisítő vizsgálatot indított a több évtizedes visszaélések és eltussolások ügyében. Carlo Maria Viganò érsek, volt nuncius azzal vádolta meg Ferenc pápát, hogy enyhítette a visszaélésekkel meggyanúsított McCarrick egykori bíboros ellen kiszabott szankciókat.
Marc Ouellet vatikáni bíboros azonban visszautasította a Szentatyával szembeni vádakat, és kiengesztelődésre szólította fel Viganòt.
Viganò még szeptember végén arra szólította fel Ouellet bíborost, hogy hozza nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek Ferenc pápának a McCarrick ellen felhozott vádpontokkal kapcsolatos, állítólagos helytelen eljárásmódját bizonyítani lettek volna hivatottak. Ferenc pápa július végén megfosztotta McCarricket bíborosi tisztségétől azután, hogy a vád nyilvánosságra került, miszerint az egykori washingtoni érsek még a hetvenes években egy ministránst szexuálisan bántalmazott.
Viganò konkrétan azzal vádolta Ferenc pápát, hogy rehabilitálja McCarricket a XVI. Benedek által kiszabott szankciók alól, és lemondásra szólította fel. Ezután Ferenc gyorsan engedélyezte egy házon belüli vizsgálat lefolytatását annak megállapítására, hogy ki mit és mikor tudott McCarrick visszaéléseiről.
A 2020-ban nyilvánosságra hozott jelentés megerősítette, hogy egyházi tisztségviselők egy generációja, köztük II. János Pál pápa is szemet hunyt. Ferenc pápa végül lefokozta a bíborost.