A dadogás agyi eredetének felfedezése
Finn kutatók szerkezeti elváltozásokat azonosítottak a dadogó emberek agyában, ami új kezelési lehetőségeket nyithat meg.
Szerkezeti eltéréseket fedeztek fel a dadogó emberek agyának egy meghatározott területén, ami cáfolja azokat a régi nézeteket, amelyek a dadogást lelki okokkal hozták összefüggésbe. A dadogás jelentős terhet ró az érintettekre, akik gyakran találkoznak környezetük negatív reakcióival. A dadogás nem mentális vagy pszichés rendellenesség, hanem a beszéd neurológiai alapú zavara, amely nem függ össze az érintett személy jellemével vagy intelligenciájával.
Finn tudósok szerint sikerült lokalizálniuk azt az agyi régiót, ahol a dadogás ered. A nagyagy magterületein belül, különösen a putamenben találtak szerkezeti eltéréseket. Ez az agyterület fontos szerepet játszik az arc motoros funkcióiban. A dadogás kiváltó okai között szerepelhet genetikai hajlam és neurológiai betegségek is, mint például a Parkinson-kór vagy az agyi érkatasztrófa. A kutatás során stroke után dadogni kezdő betegeket is vizsgáltak, akiknél a szélütés ugyanazt az agyterületet érintette, mint a gyerekkorban dadogni kezdőknél, ami alátámasztja, hogy a dadogás a putamen szerkezeti elváltozásából ered.
A Göttingeni Egyetemi Orvosi Központ (UMG) Neurológiai Osztályának vezetője, Martin Sommer szerint az agy bal féltekéje döntő szerepet játszik a beszéd kódolásában. A dadogásra jelenleg nincsenek hatékony gyógyszeres vagy neuromodulációs kezelések, de a finn kutatás eredményei új lehetőségeket nyithatnak meg, például a mély agyi stimuláció formájában. Sommer professzor, aki maga is dadog, és a Német Dadogók Önsegítő Egyesületének tanácsadója, óvatosságra int az új kezelési módszerek kifejlesztésével kapcsolatban.
Németországban mintegy 800 ezer ember dadog állandó jelleggel, és a dadogással küzdők száma világszerte egy százalék körül mozog. A dadogás gyakran kezdődik 2 és 6 éves kor között, és általában magától megszűnik a következő két életévben. A dadogás terápiájának hatékony módszerei közé tartozik a beszédfolyam gördülékenységének alakítása és a dadogásmódosítás. Ezek a módszerek segíthetnek a beszédfolyamat feletti kontroll visszanyerésében és a dadogástól való félelem enyhítésében.
A dadogó emberek gyakran kerülik a bizonyos szavakat vagy beszédhelyzeteket, ami hosszú távon elszigetelődéshez vezethet. A terápiák része, hogy megtanuljanak szembenézni a nehéz szituációkkal. Az önsegítő csoportok és a nyílt kommunikáció segíthet a beszédtől való félelem leküzdésében.
A dadogóknak nem segítenek azok a tanácsok, amelyek arra ösztönzik őket, hogy mély levegőt vegyenek, koncentráljanak vagy nyugodjanak meg. A legjobb, amit tehetünk, hogy türelmesen várunk, figyelünk és meghallgatjuk őket.
