A kormány válasza a „bezzegromániázásra”

Románia gazdasági teljesítménye 2023-ra utolérte Magyarországot az egy főre jutó GDP tekintetében, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ez nem tükrözi a valós életszínvonalat és elégedettséget.

Románia és Magyarország összehasonlítása kapcsán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy bár Románia GDP-je az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt érték alapján utolérte Magyarországot, ez nem ad teljes képet az élet- és munkakörülményekről, vagyoni helyzetről, valamint a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságáról és egyensúlyi helyzetéről.

A miniszter szerint a Harmonikus Növekedési Index (HNI) 2021-es adatai alapján Magyarország a 29., míg Románia a 46. helyen áll, ami a fenntartható fejlődést mutatja. Magyarország a külső egyensúly biztosítása mellett növekedett, míg Románia romló külső egyensúlyokkal. Az államadósság tekintetében Magyarország 2023-ra 73,5 százalékra csökkentette az adósságot, míg Románia 48,8 százalékra növelte.

A nettó reál átlagkeresetek növekedése Magyarországon 69,3 százalék, Romániában 86,6 százalék volt, de Romániában a minimálbér összege 5,5-szörösére emelkedett, és a munkavállalók több mint negyede minimálbéren dolgozik. A háztartások nettó pénzügyi vagyona Magyarországon GDP-arányosan 108,7 százalék, Romániában 57 százalék. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata Romániában 32 százalék, Magyarországon 19,7 százalék.

A foglalkoztatottság terén is különbségek vannak: Romániában a foglalkoztatottak száma csökkent, a népesség 13 százaléka külföldre vándorolt, míg Magyarországon az emberek bevonása a munkaerőpiacra növekedett. A GDP-arányos termékkivitel Magyarországon 70 százalék, Romániában 27 százalék. Az innováció terén Magyarország a 35., Románia a 47. helyen áll a Global Innovation Index rangsorolásában.

A lakhatási körülmények is eltérőek: Romániában jelentős részük él olyan lakásban, ahol nincs beltéri vécé vagy zuhanyzó, míg Magyarországon ez az arány alacsony. A váratlan kiadások fedezésében is van különbség: Romániában 46,4 százalék, Magyarországon 31,5 százalék nem tudna megbirkózni ezzel. Az egészségesen várható élettartam Magyarországon 62,5 év, Romániában 57,8 év. Az energiaárak terén is jelentős a különbség: Romániában az áram és a földgáz ára jelentősen magasabb.

Nagy Márton szerint a magyar modell a fogyasztásból való eladósodás helyett a munkaalapú és inkluzív gazdasági rendszerre összpontosít, ami jobb életminőséget eredményez. A miniszter megjegyezte, hogy a románok a lábukkal szavaztak az életszínvonalról, és hogy Magyarországon stabil kormány működik, míg Romániában gyakori a kormányváltás.

Nagy Márton véleménycikkében azonban hangsúlyozza, hogy nem a GDP-növekedés aktuális értéke a döntő, és bár a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában, ez nem ad valós képet sem a magyarországi, sem pedig a romániai élet- és munkakörülményekről. A miniszter szerint Romániának tartós költségvetési problémája van, mivel amíg Magyarország a 2010-es nyolcvanszázalékos bruttó államadósságot 2023-ra 73,5 százalékra tudta leszorítani, addig Románia a 2010-es 29 százalékról 48,8 százalékra növelte azt. Azonban a magyar államadósság GDP-hez viszonyított szintje a pandémia idején, 2020-ban 80 százalék közelébe ugrott, majd onnan kezdett újra mérséklődni, és ez a csökkenés csak és kizárólag a magas inflációnak köszönhető. A magyar kormány a pandémia óta nem képes fegyelmezett költségvetési politikát folytatni, a hiány minden évben jóval magasabban alakul a tervezettnél, és 2023-ban április végére összejött az egész évre tervezett hiány.