A tudásintenzív vállalkozásfejlesztés a kormány új fókusza

A magyar gazdaság fejlett országok felé történő elmozdításához a tudásintenzív vállalkozásfejlesztés és a kkv-k támogatása kiemelt szerepet kap a kormányzati tervekben – hangsúlyozta Csepeti Ádám a Vállalkozói Gála 2024 eseményen.

A Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, Csepeti Ádám szerint a kormány célja, hogy a magyar cégek a nemzetközi piacokra lépjenek és ott is megállják a helyüket. Az új stratégia szerint a vállalatoknak nem csak a kapacitásbővítésre és eszközvásárlásra kell összpontosítaniuk, hanem az innovációk beépítésére és a szellemi feladatokra is figyelmet kell fordítaniuk.

Csepeti Ádám kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció nem azonos fogalmak, és csak akkor beszélhetünk innovációról, ha az új értékajánlat valós vevőhasznot hoz és sikeresen bevezetik a hazai és nemzetközi értékesítési csatornákba.

A helyettes államtitkár szerint Magyarország jelenleg a GDP 1,3-1,4 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, de a kormány célja, hogy ezt a közeljövőben növeljék. Ezzel szemben Kína már a GDP 2,5 százalékát, az Egyesült Államok pedig 3,5 százalékát fordítja erre a célra.

A Forbes leginnovatívabb vállalatainak listáját elemezve Csepeti Ádám megjegyezte, hogy míg korábban kisebb cégek is felkerültek a listára, mint például a Tesla vagy a Salesforce, ma már a nagyvállalatok, mint az Apple, az Amazon és az Alphabet dominálnak. Ez a változás arra utal, hogy a kormányzatnak más gondolkodásmódot kell követnie, és azokat a cégeket kell támogatnia, amelyek képesek tudományos eredményekből piacképes innovációkat létrehozni.

Csepeti Ádám hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak nem csak a hagyományos beruházásokra, hanem olyan területekre is koncentrálniuk kell, mint a brandépítés vagy az innovációk integrálása, mivel ezeket a versenytársak nehezebben másolhatják le.

A gazdasági szerkezet átalakításának szükségességéről is beszélt a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy a 2013 és 2020 közötti időszakban a gazdaság egyensúlyi növekedési pályán haladt, de a szerkezet energia-, alapanyag-, élőmunka- és importigényessége sérülékenységet okozott. A kormány ezért elkezdte az összes gazdasági alrendszer támogatásának áthangolását, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a tudásintenzív fejlődés.

Csepeti Ádám beszámolt arról is, hogy a kormány kiemelt ágazatokat és tudományterületeket választott ki, amelyekre fókuszálva irányítják az erőforrásokat. A gyógyszer-, élelmiszer- és járműipar mellett az alapanyaggyártás, az IKT-szektor és a kreatív ipar is kiemelt terület lesz, valamint a védelmi iparba is jelentős beruházásokat terveznek.

A kormány célja, hogy a kkv-k egy főre jutó hozzáadott értékét a jelenlegi 25 ezer euróról a következő években 50 ezer euróra növelje, és ezzel kivezesse Magyarországot a közepes jövedelmű országok klubjából. Ehhez a munkavállalók képzésére, a folyamatmenedzsment fejlesztésére és a technológiai innovációk elterjesztésére és adaptációjára van szükség.

Csepeti Ádám szerint a Neumann János Programmal való átfedés nem véletlen, mivel ugyanazokon a területeken látják a magyar gazdaság kitörési pontjait, és a kormány minden támogatási eszközt és pályázati forrást igyekszik biztosítani a cél eléréséhez. A GDP-növekedésben a pályázati programoknak óriási szerepe lesz, amelyek minden prioritási területre kiterjednek majd.