Magyarországon a reálbérek csökkenése a legnagyobb Közép-Európában
Magyarországon a reálbérek csökkenése és a globális minimumadó bevezetése, valamint az USA-val fennálló adózási egyezmény megszűnése jelentős hatást gyakorolhat a gazdasági környezetre.
A Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb, 2024-es adóbrosúrája 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszerét és versenyképességi mutatóit elemzi. A kiadvány a kelet-közép-európai régió és a közép-ázsiai országok 2024. január végéig érvényes adózási szabályait ismerteti részletesen.
Az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, a régióban átlagosan 38 százalékos, ami 2 százalékkal magasabb az előző évinél és 3 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. A CEE-régióban az adóterhek emelkedése mellett a megugró infláció is jellemző volt 2023-ban.
H. Nagy Dániel, a Mazars partnere szerint a CEE-régióban a minimálbér és az átlagbér 10 százalékkal emelkedett, miközben az inflációs rátája 9 százalék körül mozgott. Magyarországon azonban a 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek, ami 6,5 százalékos reálbércsökkenéssel járt.
A magánszektor átlagos bérszintje a régióban átlagosan 10 százalékkal nőtt, de az országok közötti különbségek és az inflációs szint változása miatt a hatások különbözőek. Magyarországon a reálbérek csökkenése a legnagyobb, csak Kazahsztánban és Üzbegisztánban romlott a fizetések vásárlóértéke hasonló mértékben, mintegy 10 százalék körüli mértékben.
Az infláció és az Ukrajnában zajló háború okozta energiaválság során fellépő deficites állami költségvetést a kormányok új adók kivetésével próbálták konszolidálni; például Magyarországon és Csehországban extraadókat vezettek be bizonyos szektorokra.
A foglalkoztatási adók terén jelentős eltérések figyelhetők meg Európa különböző országai között. A társadalombiztosítási adók és járulékok a régióban átlagosan a bruttó bérek 16 százalékát teszik ki, de itt is nagyok a különbségek. A minimálbér a régióban jelentősen eltérő: Koszovóban és Moldovában kevesebb mint 260 euró, míg Németországban és Ausztriában 2000 euró feletti.
Az általános forgalmi adó (áfa) terén az Európai Unió szabályozásai miatt a szabályok nagyrészt harmonizáltak, de az alkalmazandó adókulcsok jelentős különbségeket mutatnak. Magyarországon a normál áfakulcs 27 százalék, ami kiemelkedően magas. A társasági adó terén Magyarország alkalmazza a legalacsonyabb általános kulcsot, 9 százalékos mértékkel.
Az Európai Unió a nemzetközi adózás terén bevezette a globális minimális adót, amelyet a G20 és az OECD dolgozott ki, és az EU 2022/2523-as irányelvének elfogadásával az unió tagállamai kötelesek ezt az irányelvet beépíteni a nemzeti jogrendszerükbe. Magyarországon a globális minimumadó 2024 januárjától lépett életbe, minden legalább 750 millió euró összegű éves bevétellel működő multinacionális cégcsoportra vonatkozóan.
A magyar számvitelbe bevezették a halasztott adót, ami lehetővé teszi az adóterhek időbeli elosztását. Emellett a hazai vállalatok számára hozzáférhetővé vált egy úgynevezett „visszatérítendő” kutatás-fejlesztési adókedvezmény, amely ösztönzi az innovációt. A magyar jogszabályok több mentességi lehetőséget is biztosítanak a globális minimumadót illetően.
