A város legszebb nője: Bukowski új novelláskötete

Hét év után újra Bukowski művel gazdagodhatnak az olvasók; a A város legszebb nője című novelláskötet szexről, erőszakról és piálásról szóló történetei mögött mély társadalomkritika húzódik meg.

Március 9-én harminc évvel ezelőtt hunyt el Charles Bukowski, az amerikai költő és író. Az Indexen megjelent cikkben Pritz Péter műfordítóval és újságíróval beszélgettek a Bukowski-hatásról, aki már több mint húsz éve fordítja magyarra a szerző műveit. Pritz Péter szerint Bukowski a legegyszerűbb stílusban érte el a legnagyobb hatást, mintha forgatókönyveket írt volna.

A A város legszebb nője című novelláskötet harminc novellát tartalmaz, amelyek mintha kisfilmek lennének, és a kötetben megrázó, letaglózó, abszurd, groteszk, gyomorba vágó, rettenetes, illetve végtelenül vicces, szórakoztató és máig aktuális – sőt profetikus – darabokat találunk. A novellákban Bukowski a társadalomról alkotott véleménye is kirajzolódik, nem finomkodva ír az emberi kapcsolatokról, a korról és a társadalomról.

A kötet címadó novellája, A város legszebb nője az egyik legerősebb történet, amely a szépség valódi jelentését és az önpusztítás mögötti fájdalmat tárja fel. A Hat hüvelyk és A kizsigerelő gép novellák társadalomkritikát fogalmaznak meg bizarr történeteken keresztül, az előbbi a túlnépesedés, az utóbbi az agymosásra épülő kapitalizmus kifigurázásával foglalkozik.

Bukowski A politika olyan, mintha megpróbálnánk seggbe dugni egy macskát című novellájában a politika és a média manipulatív szerepét mutatja be, amely ma is releváns. A szerző lóversenyek iránti szenvedélye is visszaköszön a kötetben, de ezek a történetek inkább csak a témában jártas olvasókat ragadják meg.

Az Egy underground újság születése, élete és halálá és az Élet és halál a közkórházban című novellák Bukowski életének fontos eseményeit dolgozzák fel. A kötet borítóját Győrösi Imre tervezte, amely Andy Warhol-hatású és egy rocksztár lazaságát sugározza.

Azok, akik lemaradtak a könyvbemutatóról, 2024. május 15-én, szerdán a budapesti Turbina Kulturális Központban pótolhatják az élményt, ahol Prieger Zsolt beszélget majd Pritz Péterrel, és Nagy Katica színésznő olvas fel a kötetből.