A világ egyre szélsőségesebbé válik: 2024 áprilisa megdöntötte a hőségrekordokat, miközben Magyarország társadalmi kihívásokkal küzd
Áprilisban a levegő és a tenger felszíni hőmérsékletének globális átlaga rekordot döntött, ami az EU éghajlati megfigyelőjének szerdán közzétett új jelentéséből derült ki.
Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata által közzétett információk szerint a szokatlanul meleg időjárási viszonyok az El Nino időjárási jelenség gyengülése ellenére is kialakultak, ami hozzájárul a hőség fokozódásához, és az ember okozta éghajlatváltozásra mutatnak rá a szélsőségek súlyosbodásával.
A jelentés szerint tavaly június óta minden hónap a legmelegebb volt a feljegyzések szerint, és 2024 áprilisa sem volt kivétel, hiszen 1,58 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as iparosodás előtti átlagot.
A szakértők szerint bár ez szokatlan, hasonló havi globális hőmérsékleti rekordok sorozata már korábban, 2015/16-ban is előfordult.
Az elmúlt 12 hónap átlaghőmérséklete is 1,6 Celsius-fokkal magasabb volt az iparosodás előtti szinthez képest, ami túllépi a 2015-ös párizsi megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési célt.
Európában a múlt hónap volt a valaha mért második legmelegebb április, hasonlóan a márciushoz és az egész téli időszakhoz.
Magyarország társadalmi kihívásai
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzése rámutat, hogy sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak.
Az oktatás és készségek területén Magyarországnak kihívásokkal kell szembenéznie, elsősorban a kora gyermekkori oktatás és gondozás (ECEC), az alapkészségek és a digitális készségeknél azonosított elmaradást. A magas színvonalú ellátásban való részvétel jótékony hatással van a gyermekek fejlődésére és későbbi tanulási eredményeikre, de Magyarországon a három év alattiaknál ez az arány továbbra is alacsony.
A magyar állam 2020 és 2023 között mintegy 10 000-rel növelte a 3 év alatti gyermekek számára biztosított bölcsődei férőhelyek számát (2023-ban összesen 60 262-re), ezzel 2023 végén túllépte a 2026-ra kitűzött 60 000 nemzeti célt. Egy 2020-as felmérés szerint azonban 70 000 férőhelyre lenne igény.
A három év alatti gyermekek aránya a hivatalos gyermekgondozásban 2011 és 2019 között megduplázódott, de 2022-re 12,9%-ra esett vissza, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. A Bizottság szerint az elérhetőség és a megfizethetőség fontos meghatározó tényezője a bölcsődei ellátásban való részvételnek, és Magyarországon egy alacsony jövedelmű, kétgyermekes háztartás esetében a gyermeknevelés nettó, zsebből fizetendő költségei 2022-ben a háztartás jövedelmének 6-11%-át tették ki.
Az oktatás színvonala, az alapkészségek szintje Magyarországon az uniós átlag körül van, de a tanulók társadalmi-gazdasági háttere továbbra is erősen meghatározza a teljesítményüket. A PISA 2022-es felmérésben minden harmadik tanuló nem érte el az alapszintű készségszintet matematikából, és minden negyedik tanuló nem érte el az alap tudásszintet szövegértésből és természettudományokból. A digitális készségek tekintetében Magyarország az elmúlt két évben jelentős javulást ért el: a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkező felnőttek aránya a 2021-es 49%-ról 2023-ra 58,9%-ra emelkedett.
A szociális védelem és a társadalmi befogadás terén Magyarország kihívásokkal küzd a szegénység csökkentése és a lakhatási költségek túlterheltsége terén. A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya (AROPE) egy százalékponttal 18,4%-ra csökkent 2022-ben. A lakhatási költségektől szenvedők aránya a 2021-es 2,4%-ról 2022-ben meredeken 8,1%-ra emelkedett. A kormány 2022 tavaszán ideiglenes árplafonokat vezetett be bizonyos termékekre, de mivel ez az intézkedés nem konkrét lakossági csoportokra irányult, nem sikerült megfékezni az infláció szélesebb körű hatásait.
Az Európai Bizottság jelentése megállapítja, hogy Magyarország tett néhány lépést e kihívások kezelésére, de további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön. A Bizottság azt ajánlja a kormánynak, hogy növelje az ECEC elérhetőségét, megfizethetőségét és minőségét, javítsa az oktatási és képzési rendszert, indítson képzéseket a digitális készségek terén, és erősítse meg a szociális védelmi rendszert.
