Hszi Csin-ping szerbiai látogatása
Hszi Csin-ping kínai elnök 400 fős küldöttséggel érkezett kétnapos látogatásra Szerbiába, ahol a Belgrád és Peking közötti kapcsolatok további erősítése kerül majd terítékre.
A látogatás időzítése különös jelentőséggel bír, mivel a NATO 1999-es bombázásának 25. évfordulójára esik, amikor is Kína belgrádi nagykövetségét is találat érte, három újságíró életét vesztette, és további húsz kínai állampolgár megsérült. A NATO az esetet balesetnek minősítette, míg Peking magyarázatot követelt.
Hszi Csin-ping és a szerb államfő, Aleksandar Vucic találkozóján többmilliárd dolláros kínai befektetések és újabb együttműködési lehetőségek kerülnek megvitatásra, valamint mintegy 30 kétoldalú megállapodás aláírására is sor kerülhet. A két ország közötti kapcsolatokat korábban is több egyezmény erősítette meg, többek között egy szabadkereskedelmi megállapodás is született.
Szerbia, amely az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, ugyanakkor szoros kapcsolatokat ápol Kínával, és részt vesz az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésben. A Belgrád-Budapest vasútvonal szerbiai szakaszának kiépítése is kínai finanszírozásból valósul meg.
Hszi Csin-ping szerbiai érkezése előtt Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével. A megbeszéléseken szó esett többek között az egymás piacaihoz való hozzáférés egyenlőtlenségéről és Kína szerepéről az orosz háborús erőfeszítésekben, de jelentős álláspontbeli elmozdulás nem várható.
A kínai államfő május 8. és május 10. között lesz Budapest vendége, ahol kétoldalú politikai, gazdasági és nemzetközi kérdésekről folytat majd tárgyalásokat Orbán Viktor miniszterelnökkel és Sulyok Tamás köztársasági elnökkel. A magyar–kínai kapcsolatokról Eric Hendriks holland szociológus, Kína-szakértő, a Danube Institute vendégkutatója kiemelte, hogy Pekingnek nem csak gazdasági céljai vannak, és a geopolitikai feszültségek közepette szüksége van egy barátra az Európai Unión belül, ami Magyarország lett.
A magyar kormány kifejezetten elutasítja az Európai Bizottság és az amerikai Biden-kormányzat "derisking" és "decoupling" doktrínáját, és hisz Kína további geopolitikai és ipari felemelkedésében. A BYD, a kínai elektromos autógyártás zászlóshajójának gyára Szegeden valósul meg, ami csak egy példa a kínai vállalkozások magyarországi jelenlétére.
Az Európai Unió soros elnökeként július elsejétől Magyarországnak lehetősége nyílhat arra, hogy az EU-t egy függetlenebb európai vonal felé terelje Kínával kapcsolatban. Jen Hszüe-tung, a Tsinghua Egyetem kiemelt professzora és az egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja, Kína legbefolyásosabb külpolitikai gondolkodója szerint a magyar-kínai kapcsolatok javítják a kínai-uniós viszonyt, és ha Kína és az EU nem tud egymással kijönni, akkor a Kína és Magyarország közötti stratégiai együttműködés még értékesebbé válik.
Az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stano szerint Magyarországnak nem volt kötelezettsége értesítenie az EU-t Hszi Csin-ping érkezéséről, mivel ez egy kétoldalú látogatás, és a kétoldalú kapcsolatok tagállami hatáskörben vannak, hasonlóan Franciaország esetéhez.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)
